Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

VI. Az ellenforradalmi rendszer 1919-1944. Összeállította: Ujlaky Zoltán

natkozóan részletesen ismertette Kállai az Ady előtti kor politikai viszonyait a kiegyezéstől kezdve. Szerinte a kiegyezéssel megfosztották a népet és a kisbirtokos osztályt a 48-as előnyöktől, a vezetést és az uralmat a nagytőke, a gyáripar és a nagybirtok ragadta magához s e triumvirátus uralma eredményeként százezrével voltak kénytelenek a földmívesek tengeren túlra vándorolni. A mezőgazdasági munkabéreket a nagybirtok nemzetiségi munkásokkal törte le, a gyáripar nem tudta még éhbérért sem foglalkoztatni az elproletáriasodott falusi elemeket, az elégedetlenség folyton nőtt s jöttek a társadalmi zavarok, streikok évtizedei. E viszonyok folytán alakult ki a Nyugat körüli írótársaság, melynek tagjai Adyt kivéve újítók voltak ugyan, de nem voltak célkitűzéseik. Általánosságban Adyt úgy állította a hallgatóság elé, mint aki elsősorban a nép, az elnyomottak érdekében való forradalmi költő volt, kinek elsőrendű programja volt a nép, a szegénység érdekében ostorozni a kizsákmányoló vezető úri osztályt. Az előadás második felében József Attila költészetét ismertette Kállai. Kifejtette, hogy József Attila kizárólagosan a nép, a szegénység, munkásság, proletárság költője volt s halála után a munkásságot az a veszély fenyegeti, hogy őt is, mint Adyt az ún. polgári utókor kiforgatja lényegéből és kisajátítja magának. Ez ellen kell küzdeni a munkásságnak. Jövő vasárnap Zoláról lesz irodalmi délután ugyancsak budapesti előadóval. Jelenteni kívánom még, hogy irodalmi délutánról és nem politikai vagy szakszervezeti összejövetelről lévén szó, az előadáson sok nő is volt jelen és gyermek, úgyszintén 70-80 főnyi 15-20 éves fiatalember. Bár az előadó semmi olyan kijelentést nem tett, mely helyszíni közbelépésemet vonhatta volna maga után, mégis az a meggyőződésem, hogy a párt ezekkel az ún. irodalmi délutánokkal igen hatékony propagandafegyverre tett szert. Ez az előadás megítélésem szerint a hallgatóság nagy részét szinte felvillanyozta s a legkevésbé sem volt alkalmas az osztályellentétek csillapítására, ellenkezőleg azok alapos szítására. Véleményem szerint egy-egy ilyen irodalmi délután jobb propagandaeszköz, mint tíz szakszervezeti gyűlés, ahol az előadók verkliszerűen ismétlik a témát, melyet a hallgatóság is betéve tud. Debrecen, 1940. április 7-én. Dr. Végvári Sándor sk. rendőrtanácsos Jelzete: H.-B. m. L. IV. B. 901/a. 14 ftsz. Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város főispánja iratai 102/1940. eln. A rendőrség jelentése. M. Z.-né 252 1940. december 19. A kommunista ifjúsági mozgalom szervezkedése Debrecenben A Kir. Törvényszék öttagú külön tanácsa az 1940. évi április hó 20. napjától előzetes letartóztatásban levő I. Benkő Károly (álneve: Bárány) 22 éves derecskéi születésű és lakos, volt banktisztviselő ... II. Braun Sándor (Barna) 26 éves, nyírkércsi születésű debreceni lakos, nőtlen, magántisztviselő...