Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

VI. Az ellenforradalmi rendszer 1919-1944. Összeállította: Ujlaky Zoltán

III. Dr. Szilágyi József 23 éves debreceni születésű és lakos, nőtlen, állástalan diplomás, jogtudományi doktor . . . IV. Tóthfalusi Sándor 32 éves sátoraljaújhelyi születésű, debreceni lakos, nőtlen, villanyszerelő segéd ... V. Horovitz Sándor (álneve Kurbitz) 21 éves szikszói születésű debreceni lakos, nőtlen, cipőfelsőrész készítő ... VI. Kővári László (Knöpfler) 20 éves debreceni születésű és lakos, nőtlen, textilgyári munkás .. . VII. Lipsitz Sándor (álneve: Lantos) 21 éves debreceni születésű és lakos, nőtlen, kereskedősegéd... vádlottakat bűnösnek mondja ki egy-egy rendbeli, az 1921. évi III. tc. 1. §-ának 1. bekezdésében meghatározott, az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló mozgalom szervezésében való tevékeny részvétel vétségében. Az 1940. évi április hó 20. napjától előzetes letartóztatásban levő VIII. Mittelmann László 21 éves debreceni születésű és lakos, nőtlen asztalossegéd. . . (et) bűnösnek mondja a BtK 374. §-ában meghatározott bűnpártolás vétségében; az 1940. évi április hó 20. napjától az 1940. évi április hó 27. napjáig előzetes letartóztatásban volt, azóta korlátozás mellett szabadlábon levő Gellért László (Grünbaun) 21 éves, debreceni születésű és budapesti lakos, nőtlen vasesztergályos tanuló jelenleg közérdekű munkaszolgálatot teljesít. .. vádlottat bűnösnek mondja ki izgatás vétségében. Ezért a Kir. Törvényszék öttagú külön tanácsa Benkő Károly, Braun Sándor, dr. Szilágyi József, Tóthfalusi Sándor, Horovitz Sándor, Kővári László, Lipsitz Sándor vádlottakat egyenként egyévi fogházbüntetésre, mint főbüntetésre, továbbá 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogaik gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére, mint mellékbüntetésre; Mittelmann Sándor vádlottat 4 hónapi fogházbüntetésre, továbbá 3 évi hivatalvesztésre, Gellért László vádlottat 3 hónapi fogházbüntetésre ítéli. Indoklás A vád keretéül, melyet a kir. ügyész a főtárgyaláson a vádlottak ellen emelt, egy kommunista szervezkedést szolgál, mely Debrecen városban történt s amely szervezkedésnek a vádlottak tevékeny résztvevői voltak. A főtárgyaláson felvett bizonyítékok kétségtelen adatokat szolgáltatnak arra nézve, hogy az 1939. és 1940. év folyamán Debrecenben valóban voltak kommunista irányú mozgalmak, amelyeknek helyi résztvevői élénk tevékenységet fejtettek ki. E tevékenység főleg szervezési munkában, ifjúmunkás csoportok megalakításában, azoknak kiképzésében és kommunista irányú és célzatú nyomtatványoknak terjesztésében nyilvánult meg. A csoportvezetők az ifjúmunkás csoportokba a tagokat főleg az ipari és gyári munkások köréből igyekeztek toborozni és tervbe vették a mezőgazdasági s intellektuel ifjúsági csoportok megalakítását is. A törekvésük és munkásságuk elpalástolása céljából az ifjúmunkás csoportok tagjait a Szociáldemokrata Pártba beléptették s az ifjúmunkásokat a Szociáldemokrata Párt helyiségében oktatták. A tagoknak szervezeti élete a heti összejövetelekre szorítkozott, annak keretei között folyt le s így közvetlen tudomást a szervezet lényegéről, működéséről és céljáról nem nyerhettek.