Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

VI. Az ellenforradalmi rendszer 1919-1944. Összeállította: Ujlaky Zoltán

A debreceni Csokonai Színház 1920-1944 között (Alföld, 1970. 4. sz. 142150.). A parasztság és agrárproletariátus helyzetét, a mezőgazdasági termelés fejlődését az egész korszakot átfogóan mutatja be KISS DEZSŐ: Parasztsorsparasztgond 1919-1944 (Bp. 1960); KISS LÁSZLÓ: Adalékok a tiszántúli kubikusok gazdasági helyzetéhez az ellenforradalmi Magyarországon (19201944) (Párttörténeti Közlemények, 1960. 4. sz. 123-135.); GUNST PÉTER: A mezőgazdasági termelés története Magyarországon (Bp. 1970), s Balmazújváros vonatkozásában VERES PÉTER: Szülőhazám, „Hortobágy mellyéke" (Bp. 1968). Az 1920-as évek agrárproblémáiról ír SZILÁGYI MIKLÓS: A Nagyatádi-féle földreform végrehajtása Hajdú megyében (AUDML 1967. 67-81) és ÓNOSI LÁSZLÓ: Négy év az ellenforradalom történetéből (Adalékok Balmazújváros történetéhez) (Tanulmányok és források Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának történetéhez. Debrecen, 1971. 15-36.). Az általános vonásokat kiemelő tanulmánykötet - Az 1929-33. évi világgazdasági válság hatása Magyarországon (szerk. Incze Miklós; Bp. 1955) - mellett a gazdasági válság hajdú-bihari hatásával foglalkozik TÓTH GÁBOR: Az agrárproletariátus helyzete Hajdú megyében a gazdasági válság éveiben (Alföld, 1968. 3. sz. 57-64.); uő.: Adalékok a birtokos parasztság helyzetének alakulásához Hajdú megyében a világgazdasági válság éveiben (AUDML 1968. 91-108.); MOLNÁR LÁSZLÓNÉ: Hajdú-Bihar mezőgazdasága és agrárnépessége az 1930-as években (AUDML 1968. 63-72.),- MIKULÁSI BÉLA: Debrecen válságos esztendei (Építünk, 1953. 30-34.). A kormányzat tétova erőfeszítéseket tett a nyomor enyhítésére; ezekről közölnek adatokat az egykorú beszámolók: VAY LÁSZLÓ: Községi népkonyhák Bihar-Hajdú vármegyében 1932-33. években (Debrecen, 1933); LENGYEL ZOLTÁN: A szegénykérdés megoldása és az egri norma Debrecenben (Debrecen, 1935). A falukutató mozgalom jegyében születtek a korabeli állapotokat leíró sziciográfiai tanulmányok: HUNYADI FERENC: A kismarjai kerület községei (Bp. 1936); VARGA ANTAL: Balmazújváros állapotrajza (Válasz, 1937, 452-466.); BALOGH ISTVÁN: Egy alföldi kisváros (Válasz, 1938, 95-104. - Hajdúszoboszló); uő.: Lakásviszonyok a debreceni tanyákon (Válasz, 1937. 240-245.),- uő.: Cselédviszonyok a debreceni kisbirtokon (Válasz, 1936. 572-576.). A mezőgazdaság technikai színvonalának megismerését segíti BALASSA IVÁN: A debreceni cívis földművelésének munkamenete és szókincse (Debrecen, 1940); GUNST PÉTER: Nagybirtokleltárak 1934-1939 (Agrártörténeti Szemle, 1965. 255-327.). A magyar ipar történetéről összefoglaló képet ad BEREND T. IVÁN és RÁNKI GYÖRGY: Magyarország gyáripara a 11. világháború előtt és a háború időszakában 1933-1944 (Bp. 1958), helyi viszonylatban pedig az első fejezetben említett munkásmozgalom-történeti szintézis. Ez utóbbi könyv természeténél fogva elsősorban a munkás- és szegényparaszt-mozgalom, valamint a baloldali erők tevékenységének alakulásával foglalkozik. Ezekről a kérdésekről országos összehasonlítást nyújt A magyar forradalmi munkásmozgalom története 2. köt. (Bp. 1967), egykorú forrásokat hoz a Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből 1-3. (Bp. 1964). Kizárólag á helyi problémákat veti fel KOMORÓCZY GYÖRGY: A munkásmozgalom történetének néhány kérdése Hajdú-Bihar megyében az ellenforradalmi korszak idején (1920-1944) (DMÉ 1960-61. 75-89.), egy szakaszt vizsgál VERESS GÉZA: A debreceni