Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

VI. Az ellenforradalmi rendszer 1919-1944. Összeállította: Ujlaky Zoltán

munkásság harca az ellenforradalmi rendszer ellen (1920-1928) (AUDH 1963. 173-210.). Az illegális kommunista párt munkájáról közölt adatokat a Tóthfalusi Sándor 1909-1945. (Visszaemlékezések) (Debrecen, 1955) és a Legyőzhetetlen erő. A magyar kommunista mozgalom szervezeti fejlődésének 50 éve (Bp. 1968) című kötet, valamint BIELICZKY SÁNDOR: A debreceni illegális kommunista sejtek szervezése és tevékenysége (Tanulmányok és források Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának történetéhez. Debrecen, 1971. 65-69.), a Szociáldemokrata Pártról pedig TÓTH GÁBOR: Az MSZDP falusi szervezőmunkája és tevékenysége Hajdú megyében a gazdasági válság éveiben (Történelmi Szemle, 1966. 397-422.). M. PÁSZTOR JÓZSEF a szocialista és baloldali sajtó történetének egyes mozzanatait tárta fel: Elkobzott könyvek és folyóiratok Debrecenben 1934-ben (Magyar Könyvszemle, 1965. 39-43.) és Szocialista debreceni folyóirat 1933-1934ben. A Mi Utunk (Alföld, 1968. 1. sz. 47-57.). A mezőgazdasági munkások és a szegényparasztok politikai szervezkedéséről, a földmunkás-mozgalomból kiemelkedő Veres Péterről ír FEHÉR ANDRÁS: A balmazújvárosi agrárproletárok megmozdulása a földért 1921-ben (Alföld, 1959. 3-4. sz. 150-153.); TÓTH GÁBOR: A parasztság politikai hangulata Hajdú megyében az 1931-es országgyűlési választások tükrében (AUDML 1966. 7384.); NAGY SÁNDOR: Az 1932-es balmazújvárosi tüntetés (Alföld, 1955. 5. sz. 51-61.); LENGYEL ANDRÁS: Veres Péter pályakezdéséről. Adalékok első, nyomtatásban megjelent írásáról (Alföld, 1971. 6. sz. 37-44.). A parasztság képviseletében fellépő Független Kisgazda Párt hajdúbihari működéséről TÓTH GÁBOR elemző tanulmánya - A Független Kisgazda Párt tevékenysége Hajdú megyében az 1929-1933-as gazdasági válság éveiben (AUDML 1967. 57-66.) - és ID. PÁLFY JÓZSEF cikke - Móricz Zsigmond képviselőjelöltsége - harminc évvel ezelőtt (Alföld, 1966. 4. sz. 61-64.) - mellett számos adalékot közöl SZABÓ PÁL visszaemlékezése: Biharból Békésre (Békési Élet, 1967. 2. sz. 1-5.) és CZINE MIHÁLY róla írt két műve: A lehetetlen ostroma. Fejezetek Szabó Pál életéből (Jelenkor, 1970. 1129-1140.); Szabó Pál alkotásai és vallomásai tükrében (Bp. 1971). Ez utóbbiak már a népi írók mozgalmával és a Nemzeti Parasztpárttal kapcsolatos kérdéseket is érintik, amelyeket bővebben tárgyal A magyar irodalom története 1919-től napjainkig (Bp. 1966. 290-311.); K. NAGY MAGDA: A Válasz (Bp. 1963); VARGA RÓZSA: A népi írók Szabad Szó c. lapjának történetéből (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962. 439-453.); SINKA ERZSÉBET: A Kelet Népe 1935-1939 (Magyar Könyvszemle, 1967. 144-156.); SZABÓ PÁL: Minden kör bezárul (Bp. 1968); LENGYEL KLÁRA: A KMP és a népiesek (1929-1944) (Politikai Főiskola évkönyve. Bp. 1969. 73-86.); uő.: A Nemzeti Parasztpárt megalakulásának körülményeiről (1938 április-1939 szeptember) (Politikai Főiskola évkönyve. Bp. 1970. 167-188.),- VERES PÉTER: Szárszó (Bp. 1971). A debreceni baloldali, demokratikus erők szerepéről számol be KARDOS PÁL: A debreceni Ady Társaság húszéves története (Debrecen, 1947); SIMON LÁSZLÓ: Adalék a debreceni demokratikus szellemi mozgalmak, különösen a debreceni Ady Társaság második világháború korabeli történetéhez (Irodalomtörténet, 1961. 296-304.); KERTÉSZ DÁNIEL: Juhász Nagy Sándor és Bajcsy-Zsilinszky Endre barátságáról (Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. Bp. 1969. 6473.). Az antifasiszta népfront megteremtésére irányuló törekvéseket vette számba KÁLLAI GYULA: A magyar függetlenségi mozgalom 1939-1945)