Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

IV. A Habsburg-önkényuralom és a dualizmus kora 1849-1918 Összeállította: Ujlaky Zoltán

azon példátlan odaadással és áldozatkészséggel párosult törekvéséért, amelylyel a keleti béke létrehozásával, melyet az általános béke előhírnökének tekinthetünk, az általános békét előmozdítani igyekezett. Hogy az orosz forradalmi kormánnyal nem a megegyezésen alapuló, hanem a győztes erőszak által diktált béke jött létre, ezt a magyarországi és ausztriai szocialista munkásnők őszintén fájlalják. Annál is inkább kívánjuk és követeljük, hogy az általános béke, amely minden népnek hő vágya a kölcsönös megegyezés alapján, a népek leigáztatása és megaláztatása nélkül jöjjön létre, mert ez nemcsak proletár szolidaritásunknak mond ellent, hanem a jövő háború veszélyét is magában hordaná. Követeljük az osztrák-magyar külügyi kormánytól, hogy kövessen el mindent, hogy a háború Oroszországgal a megegyezés(es) béke útján befejeződjék és érvényesítse egyéb befolyását a német külügyi kormánynál a nyugati hatalmakkal való megegyezéses béke elérése érdekében. Európa népei, de különösen Magyarország és Ausztria proletariátusa a több mint három és fél év óta dúló háború ideje alatt a szenvedésekből olyan mértékben vették ki részüket, amely már minden egyes családban és minden egyes emberben olyan magas fokot ért el, hogy a háború befejezése utáni forró vágy teljesen betölti a szíveket. Csak az általános béke hozhatja meg a megváltást az emberiségre és keltheti fel a reményt arra, hogy az emberség és kultúra ismét érvényesülni fog. Ezen hőn óhajtott helyzet mielőbbi megvalósulására küldjük üdvözletünket az egész világon élő asszony-testvéreinknek és felhívjuk őket arra, hogy a nemzetközi nők napján emeljék fel minden országban tiltakozó szavukat a háború továbbfolytatása ellen és tüntessenek mindenütt velünk együtt a megegyezésen alapuló békéért. A háború minden emberre, még azokra is, akik nem teljesítenek fegyveres szolgálatot, megnevezhetetlen nyomorúságot zúdított és ezért a nőknek minden erejük latbavetésével azon kell lenni és fáradozni, hogy olyan viszonyokat teremtsenek, amelyek már eleve kizárják az ilyen borzalmas világháború megismétlődésének lehetőségét. Hogy a munkásnők reájuk mért súlyos kötelességüknek eleget tudjanak tenni, polgári jogaik birtokába kell végre jutniok. Már a háború előtt is sok orosz nőnek volt polgári joga; a háború alatt mindenekelőtt Oroszország - a reakció hajdani mentsvára - adta meg először a nők politikai egyenjogúsítását, ennélfogva minden ország szocialista nőivel és pártjával egyetértőleg követeljük a teljes polgári jogegyenlőséget és mindenekelőtt a magyar nőkre is kiterjedő választói jogot úgy az országgyűlési, mint a törvényhatósági képviselők választásánál. Meg vagyunk róla győződve, hogy a nők gazdasági szolgaságának és politikai jogtalanságának megszűnése az egész emberiség felszabadulását siettetni fogja és a világot nagy lépéssel viszi előre a szocializmus felé. Jelzete: H.-B. m. L. IV. B. 901/a. 6. Hajdú vármegye és Debrecen város főispánja. Elnöki iratok 49/1918. eln. 130/1918. sz. Közli: A hatszáz éves Debrecen, i. m. 115-116. lap. U. Z.