Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

IV. A Habsburg-önkényuralom és a dualizmus kora 1849-1918 Összeállította: Ujlaky Zoltán

1918. június 9. A debreceni munkások a háború azonnal beíejezését követelik Határozati javaslat. Debrecen munkásainak 1918. június hó 9-én megtartott nyilvános gyűlése foglalkozva az általános politikai helyzettel mindenek előtt megállapítja, hogy az a becstelen árulás és csalás, amelyre a poitikailag lezüllött munka­párti többségre támaszkodó Vekerle kormány a választójog dolgában készül, az egész kultúrvilág előtt ismeretes korrupt magyar politikai rendszer eddigi történetében is páratlanul áll. Ezt a megdöbbentő tényt a magyar munkásság annál nagyobb erkölcsi fel­háborodással kénytelen megállapítani, amennyiben az ország dolgozó népe még alig egy évvel ezelőtt ünnepélyes királyi manifesztum formájában ka­pott ígéretet a választójognak becsületesen demokratikus kiterjesztésére. Ezzel szemben megállapítja a gyűlés, hogy míg a Vázsonyi féle javaslat ezen ünnepélyes királyi ígéretnek némi teljesítését és annak a minimumát jelentette, amivel Magyarország dolgozó népe egyelőre megelégedhetett volna, addig azok a módosítások, amelyeket a törvényjavaslaton eddig vég­hezvittek, a javaslatot értéktelen ronggyá változtatták, amelyet a szervezett magyar munkásság úgy a maga, mint az ország érdeke szempontjából el­fogadhatatlannak minősít, s amellyel szemben bármely kínálkozó harci­eszközt alkalmazni fog mindaddig, amíg ez a javaslat - avagy törvénnyé válása után az a törvény - a politika szemétdombjára nem kerül, miként választójogi elődje. A gyűlés megállapítja, hogy a készülő választójogi csalást a magyar parla­ment egy részének becstelen árulása mellett elsősorban a háborús helyzet okozta általános kül- és belpolitikai reakció teszi lehetővé. Ezért a mun­kásság az országot pusztulással fenyegető háborúnak azonnal való befeje­zését tartja legsürgősebb követelésének és elhatározza, hogy ezen cél el­érése - és ezzel elsősorban a választójogi küzdelem harci feltételeinek meg­javítása érdekében erőteljes és messzemenő agitációt és akciót indít, végül kimondja a gyűlés, hogy a legelső kínálkozó alkalmat fel fogja használni arra, hogy Magyarország ez idő szerinti reakciós, népellenes és népcsaló kormányzatát és egész politikai rendszerét a legelkeseredettebb és bármily messzemenő harci eszközök igénybevételével végleg megdöntse. Agitáció já­vai a magyar munkásság valóra fogja váltani azt az évtizedes jelszavát és fogadalmát, amely szerint nem lesz addig nyugalom Magyarországon, míg az általános, egyenlő, titkos választójogot törvénybe nem iktatják. Jelzete-. H.-B. m. L. IV. B. 901 a. 7. Hajdú vármegye és Debrecen thj. város főispánjának, iratai. Elnöki iratok 49,1918. eln. alapszámból a 251/1918. eln. sz. U. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom