Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

IV. A Habsburg-önkényuralom és a dualizmus kora 1849-1918 Összeállította: Ujlaky Zoltán

friss keletű üzemtörténeti munka említhető: HEGEDŰS JENŐ-SZIKORA JÁNOS: A Debreceni Dohánygyár története (Debrecen, 1971.). A jelentőségét továbbra is megtartó kis- és háziipar szerepéről ír LECHNER LAJOS: Debrecen és vidéke ipartestület 40 éves története (Debrecen, 1941), illetve IGMÁNDY JÓZSEF: A hajdúnánási szalmakalapipar gazdasági jelentősége és jövője (Debreceni Szemle, 1940. 224-227.). Hajdú és Bihar megyék első világháború előtti gazdasági és társadalmi helyzetéről hasznosítható adatokat közölnek a már említett vármegye-monográfiák, továbbá KOVÁCS JÓZSEF: Hajdúhadház gazdasági leírása (Bp. 1915); LÖHERER ANDOR: Derecske közgazdasági monográíiája (Bp. 1908) és VERES PÉTER visszaemlékezései Balmazújvárosról: Útközben (Bp. 1954); Számadás (Bp. 1955). A marxista történetkutatás eredményeit is érvényesíti SZÁSZI FERENC: Szabolcs megye gazdasági és társadalmi viszonyai a századforduló idején (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1968. 4. sz. 9-21). Debrecen korabeli gazdasági viszonyaihoz nyújt adalékokat ZOLTAI LAJOS: Birtokmegoszlás Debrecenben (Bp. 1900); uő.: Debrecen. Közgazdasági adatok (Bp. 1904); KOVÁCS GÁBOR: A kálvinista Róma. Szociográfiai vázlat (Bp. 1917). A város egykorú szellemiségét hitelesen ábrázolja CZINE MIHÁLY: Móricz Zsigmond útja a forradalmakig. (Bp. 1960). Az első világháborút közvetlenül megelőző időkre nézve érdekes MERÉNYI LÁSZLÓ cikke: Antimilitarista mozgalmak Debrecenben az 1912-13. évi balkáni háború alatt (DMÉ 1962-64, 235-241.); A világháború végének hangulatáról és a néptömegek forradalmasodásáról szól BARBARICS MIKLÓS: Debreceni újságok a Nagy Októberi Forradalomról (Alföld, 1967. 11. sz. 150160., 12. sz. 66-74.), ill. FARKAS DEZSŐ: A néptömegek helyzete, társadalmi és politikai viszonyok Bihar megyében az I. világháború végén (Debrecen, 1961). Munkásmozgalmi történetírásunk helyi viszonylatban is számos nagyszerű eredményt ért el az elmúlt években. A Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története (Debrecen, 1970) című szintézis a munkásmozgalom és a földmunkás- és szegényparaszt-mozgalom egész fejlődését bemutatja, s emellett az 1867-1948 közti időszak ipari és mezőgazdasági, valamint társadalmi helyzetéről is képet ad, de politikai történeti szempontból is az egyetlen átfogó helytörténeti kézikönyv. A munkásmozgalom kiemelkedő Hajdú-Bihar megyei harcosainak életrajzait tartalmazza a Tetteikben tovább élnek (Debrecen, 1970) című kötet. Csak a szóbanforgó időszak eseményeit tárgyalja A debreceni munkásmozgalom története a munkásmozgalmi szervezkedés kezdetétől a Tanácsköztársaság leveréséig (szerk. Varga Zoltán; Debrecen, 1956), amelyhez országos kitekintést nyújt A magyar forradalmi munkásmozgalom története 1. köt. (Bp. 1966). A korszakra vonatkozó forrásokat közöl SASHEGYI OSZKÁR: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849-1867 (Bp. 1959) és a többek által szerkesztett A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai 1—6. (Bp. 1951-1969). Egy beszéd szövegét adta közre KOMORÓCZY GYÖRGY: Landler Jenő Debrecenben (Alföld, 1959. 1. sz. 124-132), egy jelentős mozzanat történetét írta meg GERGELYNÉ ORMÓS MÁRIA: Egy lap a debreceni munkásmozgalom történetéből (Az 1904. évi kefegyári sztrájk) (Építünk, 1952. 4. sz. 68-69.). Időben túlhalad e korszak határain SZŰCS ERNŐ: A debreceni ,,lstván" gőzmalom munkásmozgalmának története (Alföld, 1969. 5. sz. 66-73., 6. sz. 57-63.) című tanulmánya.