Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

III. Az állami abszolutizmus kiépítése 1690-1790. Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849. Összeállította: Béres András

De mig ez mondaték alattamban a' leg gyalázatosabb gyilkos pártütés szitogattatott; 's midőn ezt elég erősnek vélték, hogy a' Magyar Nemzetet semmivé tegyék, akkor rögtön a' párt ütőket, rablókat a király kedves hiveinek nevezé, királyi tekintéllyévei mellejök a' pártütőkhöz állott; a' magyar nemzetnek azt monda, ne merd magadat védelmezni, 's a pártütés vezérének kezébe akará adni az Ország feletti katonai zsarnok uralmat. A' magyar Nemzet csak nem lehetett oly oktalan, hogy védelem nélkül nyújcsa nyakát a' bárd alá. - Tehát az ön feltartás természeti ösztönétől indulva, melyet isten még a' féregnek is meg adott, védelmezi magát. E' védelem terén vagyunk még ma is. Soha az Ország gyűlés a' leg kedvezőbb viszonyok között sem lépett az el bizakodás terére; soha sem mondott többet mint azt, „védelmezzük a' nemzetet pártütés, lázadás, hitszegés ellen." És szégyen gyalázat! ők támadják meg a törvényt, lázadást támasztanak az Országban, idegen fegyveres erővel rohanják meg az Országot, 's még ők merik nemzetünket rágalmazni, hogy a Nemzet pártütő. - Borzasztó, hallatlan istentelenség. A király le köszönt, 's a' királyi ház egy mellék ágának ivadéka fel áll és azt mondja „én vagyok császár és király" mind erről a' nemzetnek semmit sem szóllnak, mintha a' magyar Nemzet egy birka nyáj volna, melyet hire tudta nélkül adni venni lehet tetszés szerint. Soha még Árpád idejétől egy király sem mert ilyet meg kisérelni. Soha egy szabad ön álló alkotmányos nemzettel, illy botrányos játék nem űzetett. És az ifjú herczeg ki magát Császár és királynak nevezi első szavában nem azt mondja „meg tartom az alku kötést melyet őseim őseitekkel kötöttének; meg eskülszöm törvényetekre, tegyétek fejemre Sz.-istván koronáját", hanem egyetlen szava, melyet mondott ez „nyakatokra küldöm seregeimet 's fegyverrel foglalom el országtokat" És még is az Országgyűlés illy körülmények közt sem akará kisérletlenül hagyni a békés kiegyenlitést. És mit feleltek ajánlatára? letartóztaták emberi 's nép jog ellenére az Országgyűlés követeit 's Windischraetz ki nyilatkoztatá, hogy „feltétlen megadást követel elfoglalja katonai erővel az országot 's katonai kormányt hozand be." Feltétlen feladás! ez annyi mint nemzeti halál. Mert ki mondák az Austriai ministerek a Kremziri országgyűlésen, hogy magyar országot kitörlendik az önálló nemzetek sorából, 's tartomány gyanánt olvasztandják be a szabadság veszett Austriába. A' nemzetgyűlés, melynek még lételét is tagadni meri a bitós hatalom ezen iszonyatos el bizakodásra a nemzeti 's emberi önérzet indignatiojávai felelt. A' zsarnok ellenség nemzetünk halálát kivánja a béke béréül. Ennél nagyobb baj a legrosszabb esetbe sem érhetne. És az országgyűlés egy szivvel lélekkel el határozá, hogy e nemzet védeni fogja hazáját és országos önállóságát életre halálra még egy magyaréi. Az igazságos isten meg áldandja a kényszeritett ön védelem harczában fegyvereinket. Buda Pest el vesztése még nem veszté el a Nemzetet.