Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)
I. A feudalizmus kialakulása a mai Hajdú-Bihar megye területén 1526-ig. Összeállította: Módy György
(Bp., 1938); A magyar kereskedelem története (Bp., 1942); A kereskedőosztály kialakulása (Kassa, 1944), újabban pedig SZŰCS JENŐ alapvető, kiváló könyvében: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon (Bp., 1955). Debrecen gazdasági életéről gazdag anyagot közöl SZIMICS MÁRTA: A debreceni országos vásárok története (Bp., 1938). Kiegészíti ezt BALOGH ISTVÁN: Oklevél közlés (DMÉ 1938. 96-100.). Debrecen és Bártfa több irányú kapcsolatáról tájékoztat IVÁNYI BÉLA: Bártfa sz. kir. város levéltára 1319-1501. I. (Bp„ 1910). Ugyancsak IVÁNYI BÉLA írta a Bihar és Bars vármegyék vámhelyei a középkorban (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1905. 81-132.) című cikket. IRATOK A honfoglaló magyarság vidékünket a IX. század végére teljesen megszállta. 111. Béla király jegyzője, Anonymus az 1. László-kori Gesta Ungarorum egyes részeire támaszkodva, valamint nemzetségi hagyományok alapján saját kora birtokjogi állapotait tükrözve írja le az általa ,,elképzelt" katonai eseményeket. Helynévanyaga viszont településtörténeti szempontból igen értékes. Vontkozási idő a X. század 1. 19. A bihari vezér Néhány nap múlva Árpád vezér nemesei tanácsa szerint követeket küldött Bihar várába Mén-Marót a vezérhez és azt kérte tőle, hogy ősapjának, Attila királynak a jussából engedje át neki a Szamos folyótól a 22yíri b-határig és a meszesi kapuig 0 terjedő földet. Elküldte neki ajándékait is, amint előbb Salán titeli vezérnek. Abban a követségben két igen serény vitéz volt a küldött: Szalók apja Ösbő meg Vélek, akinek ivadékából származott Torda püspök. 20. Miként mentek Bihar ellen? Árpád vezér küldöttei: Ősbő meg Vélek a Tisza folyón a Lucrévnél á átúsztattak. Midőn inen tovább menve Bihar várába értek, Mén-Marót vezért üdvözölték és átnyújtották neki az ajándékokat, melyeket vezérük küldött. Végre pedig értésére adva Árpád vezér üzenetét, a fent nevezett földet követelték. 22. A NYÍR Tétény pedig, meg a fia, Horka a nyíri részeken átlovagolva, nagyszámú népet hódítottak meg a Nyír erdeitől egészen az Omsó-érig e . így felfelé haladva Zilahig jutottak s közben senki sem emelte rájuk a kezét, mivel Mén-Marót vezér és Övéi velük szemben harcba szállani nem mertek, hanem a Körös folyót kezdték őrizni.
