Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)
I. A feudalizmus kialakulása a mai Hajdú-Bihar megye területén 1526-ig. Összeállította: Módy György
Mén-Marót vezér Tas és Szabolcs a győzelem után visszafordultak Árpád vezérhez, miután az egész nép meghódolt a Szamos folyótól a Körösig és senki sem merte a kezét emelni ellenük. Sőt maga Mén-Marót vezér sem igen akart ellenük vonulni, hanem inkább útra készült Görögországba. Nekiindulva lefelé jöttek egy Omsó-ér nevű víz mellett s a Szerep-mocsárhoz 1 értek. Azután útjukat folytatva Szeghalomhoz jutottak; itt át akartak kelni á Körösön, hogy Mén-Marót ellen harcoljanak, de Mén-Marót katonái odajöttek s megakadályozták, hogy átkeljenek. Tovább lovagolva tehát egy napra rá az apró halmoknál ütöttek tábort. Innen pedig a Túr folyó mentén a Tiszához értek s a Dorogma-révnél g átkeltek rajta. Ott még egy Ohat nevű kun katonának Árpád vezér jóváhagyásával nagy földet szereztek, melyet ivadékai mostanáig birtokolnak. Kiad.: SRH I. 59-60., 63-4. és 70. Magyar fordítása: Magyar Anonymus Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. Fordította, bevezetéssel, jegyzetekkel és térképpel ellátta Pais Dezső (Budapest, 1926.), 49., 53-54., 59-60. lapok. Jegyzetek a) Mén-Marót bihari vezér Anonymus egyik teljesen költött szereplője. b) A Nyir az Árpád-kori Szabolcs és Bihar vármegyék összefüggő, egységes tája. c) A meszesi kapu századokon át élt földrajzi név, a Meszes hegységen Zilah és Magyar-Egregy között vezetett át. d) A tiszaluci rév századokon át fontos átkelőhely. e) Omsó-ér névben az ősi omos, omlik ige -ó képzős igenevét látjuk. A mai Érrel azonos, a leírt terület az Érmeilék és a Berettyó-völgy. f) Szerep község mellett még a XIX. század elején is nagy kiterjedésű volt a mocsaras, vízöntéses terület. g) Ma Tiszadorogma, révje az Árpád-korban sokkal jelentősebb volt mint később. Anonymus forrásértékére lásd Győrííy György: Krónikáink és a magyar őstörténet (Budapest, 1948), iíj. Horváth János: P. mester és műve. Irodalomtörténeti Közlemények, 1966. 1-53. és 261-82., Sólyom Károly: Új szempontok az Anonymus-probléma megoldásához. Irodalomtörténeti Közlemények, 1966. 54-84., végül Győrííy György: Anonymus Gesta Hungarorumának kora és hitelessége. Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 1-13. M. Gy. 2. A XI. században a nemzetségek központjaiban, de másutt is sok nemzetségi, később családi monostort alapítanak. Ezeket birtokokkal látják el. A százdi Szent Máriáról nevezett monostort Aba-nembeli Péter ispán alapítja 1061-ben. Az adományozott birtokok szétszórtsága azt mutatja, hogy ezek nem a nemzetség ősi szállásbirtokai, hanem későbben királyi adományként megszerzett íöldek. Oklevelünk a besenyők elhelyezkedésére is fontos adatokat ad. 1067/1267 A százdi monostornak tett adomány levélből . . . Adom . . . Chartybah (Hortobágy) nevű földet, nyugatról Chartybah résztől a Bassy halom tetejéig, onnan (határa) az úthoz, amely Zondonek
