Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

I. A feudalizmus kialakulása a mai Hajdú-Bihar megye területén 1526-ig. Összeállította: Módy György

ANTAL: A sárréti települések története (Sárréti írások. Szeghalom, 1965. 153-190.). A korabeli egyházi birtokokról és egyházi szervezetről régebbi tanulmányok tájékoztatnak: BALÁSSY FERENC: A zárni és ohati apátságok (Bp., 1881); ZOLTAI LAJOS: A hortobágyi apátságok (Századok, 1904. 537-544.),- VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS: Az ohati apátság (Századok, 1905. 630-659.); BUNYITAY VINCE: A váradi püspökség története 1-4. (Nagyvárad, 1883-1935; 1780-ig halad); RUPP JAKAB: Magyarország helyrajzi története íő tekintettel az egyházi intézetekre ... 1-3. (Pest, 1870-76) • ORTVAY TIVADAR: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején (Bp., 1891). A keleti egyház itteni hatásáról az utóbbi évek régészeti kutatásai szolgáltatnak adatokat: MESTERHÁZY KÁROLY: Bizánci keresztény nyomok Berettyóújfalu határában (Archeológiai Értesítő, 1969. 91-98.); uő.: Adatok a bizánci kereszténység elterjedéséhez az Árpád-kori Magyarországon (DMÉ 1968. 145-177.). A feudalizmus első szakaszának közigazgatási szervezetéről, közelebbről a megyerendszerről a fentebb említett művek vonatkozó részein kívül sok használható adatot közöl PALUGYAY IMRE: Megyerendszer hajdan és most 1-4. (Pest, 1844-48); PESTY FRIGYES: Az eltűnt régi vármegyék (Bp., 1880); uő.: A várispánságok története (Bp., 1885); MÁRKI SÁNDOR: Bihar vármegye főispánjai az Árpádok korában (Századok, 1874. 331-339.); KANDRA KABOS: Szabolcs vármegye főispánjai 1210-1889 (Történelmi Tár, 1893. 714-719). A falvak életéről, gazdálkodásáról, társadalmáról és a jobbágyság szerepéről, osztályharcáról a marxista történetszemlélet vívmányait érvényesítő, kitűnő tanulmányok születtek az elmúlt években. A falutörténet módszertani problémáit foglalja össze EPERJESSY KÁLMÁN: A magyar falu története (Bp., 1966). Hajdú-Bihar megye mai területének fejlődéséről is tájékoztat HECKENAST GUSZTÁV: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban (Bp., 1970); SZABÓ ISTVÁN: A falurendszer kialakulása Magyarországon X-XV. század (Bp., 1966); uő.: A középkori magyar falu (Bp., 1969). Számos helyi adatot tartalmaz és szempontjai is időtállóak ACSÁDY IGNÁC szintézisének: A magyar jobbágyság története (Bp., 1906, új kiad.: 1948). A Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században (szerk. Székely György; Bp., 1953) egyik írása - MÁLYUSZ ELEMÉR: A mezővárosi fejlődés túlmutat a falutörténet határain, a céhek szervezetével, tevékenységével is foglalkozik. A középkori városfejlődés országos kérdéseit vizsgáló tanulmányok közül kiemeljük MÁLYUSZ ELEMÉR: A magyarság és a városi élet a középkorban (Századok, 1944. 36-62.), MAKKAI LÁSZLÓ: A magyar városfejlődés és városépítés történetének vázlata (Bp., 1963) és BÁCSKAI VERA: A magyar mezővárosok a XV. században (Bp., 1965) c. munkáját. Kimondottan helyi problematikát elemez IVÁNYI BÉLA: Debrecen és a budai jog (Debrecen, 1924). Debrecen címermotívumainak eredetéről is ír DARVASY MIHÁLY: Középkori városaink címereinek eredete és fejlődése (Bp. 1942), és részletes leírást ad változásaikról ZOLTAI LAJOS: Debreczen sz. kir. város czimere (DKK, 1903. 21-29.). A városi tisztviselők Mohács előtti adatai leginkább HERPAY GÁBOR munkájában lelhetők fel: Debrecen szabad királyi város levéltára diplomagyűjteményének regesztái (Debrecen, 1916). A városok gazdasági szerepéről összefoglalóan ír korai tanulmányaiban KOMORÓCZY GYÖRGY: Kereskedelem és ipar Szt. István korában