Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

I. A feudalizmus kialakulása a mai Hajdú-Bihar megye területén 1526-ig. Összeállította: Módy György

MARJAI MÁRTON: Ördögárok a debreceni Nagyerdőn (DMÉ 1962-64. 87-92.); PATAY PÁL: A Csörsz árka (A Természet Világa, 1969. 9. sz. 409-411.). A honfoglalás korának település- és családtörténetéhez szolgáltat régészeti adatokat MESTERHÁZY KÁROLY: Beszámoló az 1965. évi Biharkeresztes-ártándi ásatásokról (DMÉ 1965. 61-67.); Adatok a honfoglaláskori magyar köznépi család szerkezetéhez (DMÉ 1966-67. 131-175.; a nádudvar-töröklaponyagi temető alapján); uő.: A nyíracsádi hontoglaláskori leletek (Acta Iuvenum, 1968. 340-358, 439-440, 472-473). A Hajdúdorogról, Hajdúhadházról, Sarkadról most megjelent monográfiák a környék honfoglaláskori feltárását is ismertetik. A feudalizmus kialakulása és virágkora hajdú-bihari történetének alapos megismerése elképzelhetetlen a nagy, országos forráskiadványok nélkül, amelyeknek könyvészeti adatait e helyen nem sorolhatjuk fel, de a monografikus tanulmányok ezekre utalnak. E korszak településeinek fejlődéstörténetét a helytörténeti kutatás a történeti földrajz, a régészet és a nyelvtudomány segítségével tanulmányozza. Bihar megye lakott helyeinek adatai is szerepelnek GYÖRFFY GYÖRGY rendkívül alapos munkájának eddig megjelent egyetlen kötetében: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. A.-Cs. (Bp., 1963; új kiadás: 1966). Betűrendes szerkezetű CSÁNKI DEZSŐ befejezetlenül maradt műve: Magyarország történeti íöldrajza a Hunyadiak korában 1-3., 5. (Bp., 1890— 1913). Hasznos adalékok találhatók PESTY FRIGYESnél is: Magyarország helynevei, történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben I. (Bp., 1888). Ma is haszonnal forgatható BALKÁNYI SZABÓ LAJOS kis könyve: Debreczen helynevei (Debrecen, 1865). A Debrecen név eredete (Nyíregyháza, 1943) címmel NYÁRÁDI MIHÁLY az ezzel kapcsolatos vita akkori állását foglalta össze. Számos tanulmány hasznosította a régészeti ásatások eredményeit: MÓDY GYÖRGY: Entwurf der Siedlungsgeschichte des heutigen Gebiets des Komitats Hajdú-Bihar im 13. Jahrhundert. (A mai Hajdú-Bihar megye területe XIII. századi településtörténetének vázlata) (DMÉ 1968. 196-200.); uő.: Polgár és Szentmargita 1484-1612 között (DMÉ 1965. 131-144.); uő.: A téglási ásatás településtörténeti vonatkozásai (DMÉ 1962-64. 133-148.); MÓDY GYÖRGY-GEDAI ISTVÁN: XV7 századi éremlelet Nyírmártonfalváról (DMÉ 1966-67. 229-245.); H. FEKETE PÉTER: Vid középkori falutörténete, régészeti leletei (Hajdúböszörmény, 1959); Id. VARGA ANTAL: Adatok a Balmazújváros határában állott falvak történetéhez (Debrecen, 1942); SÖREGI JÁNOS: A hortobágyi-görbeháti középkori templom és temető (Debrecen, 1935.). Debrecen és határának településtörténetéről és birtokairól mindmáig ZOLTAI LAJOS írásaiban található a legtöbb adat: Debreczen és vidékének urai az Árpád-kor végén és az Anjou-korban 1200-1400 közt (Debrecen, 1904); Debreczen határának kialakulása és birtokainak megszerzése (DKK 1917. 88-117.); Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV. századokban (Debrecen, 1925). A városkép alakulását tekinti át VÁKÁR TIBOR: Debrecen településtörténete és műemlékei (Városépítési Szemle, 1954. 1. sz. 4-9.). A debreceni uradalom szervezetét is ismerteti JAKÓ ZSIGMOND: Bihar megye a török pusztítás előtt (Bp., 1940). Fontos bihari vonatkozásokat tartalmaz még: GYŐRFFY ISTVÁN: A Feketekörös-völgyi magyarság települése. Az erdélyi magyarság eredete (Bp., 1914); KARAI