Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
r 58 -9 A mezőgazdaság helyzetére vonatkozó iratok 1860-1861; ipar- és kereskedelem iratai 1861 10 Pénz- és adóügyi iratok 1861 11- 13 Alapítványi, útügyi, hidügyi, vasútügyi, közmunkaügyi iratok 1861 13 Postaügyek, vallásfelekezetek, iskolaügyek, egészségügy, gyógyszertárak iratai 1861 14 Szegényellátás, katonai ellátás, hadigondozás, tisztképzés, gyámügyi, népszámlálási iratok 1861 15-16 Közigazgatási mutató 1861 A - Hj aljegyzői kiosztási könyvek 1861* kézbesítési könyvek 1861 IV.B.255. BIHAR MEGYE ALISPÁNJÁNAK IRATAI 1865 1 köteg, 0,10 fm 1 Iktatott közigazgatási ügyiratok 1865: l-4.sz. IV.B.256. BIHAR MEGYE ALISPÁNJÁNAK IRATAI 1867-1871 21 köteg, 1,70 fm 1-4 A megyei önkormányzat és központi igazgatás ügyiratai 1867—1871 5 Megyei költségvetési gazdálkodás iratai 1867-1871 7 Diplomák kihirdetése, anyakönyvek, rendészet, útlevélkiadás, adománygyűjtés, fegyvertartás iratai 1867-1871 8 Mezőrendészet, erdei kihágások, 1867-1871: épitésrendészet 1867-1871 9-11 Városok, járások, községek iratai 1867-1871: megyei bíráskodás jogi iratai 1867-1871 12- 14 Földművelés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás, iparigazgatás, kereskedelmi ellenőrzés iratai 1867-1871 15-18 Pénzügyek, adóügyek, alapítványok, hitelintézetek, útügyek, közmunkaügyek, postaügyek 1867-1871 19-20 Vallásfelekezetek, egyházak, oktatás, népművelés, tudománypolitikai, egészségügyi szolgálat, gyógyforrások, gyógyszertárak, szegényellátás, katonaállitás iratai 1867-1871 21 Hadigondozás, tisztképzés, gyámügy, népszámlálás iratai 1867-1871 Bihar megyei közjegyzők iratai /Komoróczy György/ 1859-1861 Az alábbiak során két olyan iratképző hivatal levéltári hagyatékát ismertetjük, amelyek a jogalkalmazásnak, a jogbiztositásnak újkori történetének, illetőleg a közjegyzői intézmény fejlődésének egy szakaszára világítanak rá. A közjegyzői intézmény az európai joggyakorlatban már a feudális kor kezdetén, hozzávetőleg a XIII. században kezdett kifejlődni és leginkább 0- laszországban teljesedett ki, Magyarországon kevésbé ismerték, mert a magyar
