Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 186 -Az iratok leírása /Mervó Zoltánná/

TV.H.1104. Debrecen város Honvédelmi Bizottmánya

1 köteg, 0,10 fm

1 Jegyzőkönyvi fogalmazványok és másolatok 1848 november 9 - december 31

Levelek, feljegyzések, kimutatások 1848 július 12 - 1849 január 10

Debrecen város f őispán.jának iratai /Komoróczy György/

Hajdú vármegye főispáni iratainak ismertetése során már utalás történt arra, hogy a tisztséget betöltő személy csaknem mindenkor ellátta Debrecen főispáni teendőit is.

Debrecennek a feudális korban egyáltalán nem volt főispánja, az államhatalom képviseletét a helytartótanács utasitásai alapján a királyi biztosok látták el; a Bach-korszakban egy ideig közvetlenül a nagyváradi kerület alá tartozott, majd 1854-től Bihar megye cs. kir. kormányának, az annak élén állő főispánnak rendelték alá. Hz az utóbbi helyzet állt fenn a kiegyezést követő közigazgatási változásokig.

1867-ben a kormányzat minden vármegye és sz. kir. város fölé főispánt nevezett ki, és ettől az időtől Debrecen város is a kormány képviselőjének alárendelt közületként élt. Az első főispánt 1867, május 6-án nevezték ki: ifj. Patay Andrást, aki ezt a funkciót 1868-ban is betöltötte. Őt - néhány éves szünet után - a hajdúkerület utolsó kapitánya, Sillye Gábor követte 1875-ben, de mindössze egy évig maradt állásában, mert 1876. augusztusában mind a hajdúkerület, mind Debrecen város éléről - királyi elismerés mellett - leváltották.

Az után hosszú időn át közös főispán állt a két szomszédos törvényhatóság élén, majd a nemzeti ellentállás idején Kovács Gusztávot nevezték ki, de csak három hónapig maradt állásában. A polgári forradalom alatt a főispán hatáskörét kormánybiztosi megbízatással növelték, amiről alább szó lesz; a Tanácsköztársaság leverése után ismét teljhatalommal felruházott kormánybiztos-főispán képviselte az államhatalom érdekeit Debrecenben; héhány év után a kormánybiztosi állást a főispáni váltotta fel; a kinevezett személyek egyúttal Hajdú vármegye élén álltak egészen a felszabadulásig.

A Debrecen város élén álló főispánok a vármegyei főispánokkal azonos jogkört élveztek, különösen az 1929. évi 30. t.c. által biztosított felhatalmazás alapján, amikor több vonatkozásban még a közigazgatás gyakorlati kérdéseibe is beleszólási joguk volt.

Különleges hatáskörhöz jutottak azok a főispánok, akik egyúttal a kormány vagy valamelyik szakminiszter megbízásából kormánybiztosi feladatkört is elláttak. Ilyen megbízatást rendkívüli politikai vagy közellátási körülmények között kaptak.

Debrecenben az első - ismert - kormánybiztosi kinevezést a polgári forradalom után Handler Gyula kapta meg, aki 1818 novemberétől 1919 március közepéig állt ilyen minőségben a város álén. Hatásköre - éppen kormánybiztosi