Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 187 -megbízatása folytán - messzemenően szélesebb volt, mint a főispáné, mert a kormány nevében bármilyen politikai, gazdasági, művelődésügyi kérdésben intézkedhetett. Intézkedéseit - éppen a forradalmi időkben - a törvények kevésbé korlátozták. Handler Gyula nagyon sok esetben visszaélt hatalmával és a baloldali mozgalmak visszaszoritása céljából nem egy utasítást adott ki. Hasonló jogkört élvezett a román megszállás idején Debrecen fölött Magoss György, akit nem a magyar kormány, hanem a román katonai parancsnokság nevezett ki 1919 májusában kormánybiztossá, de tisztségében a magyar kormány később megerősítette. Még a román megszállás idején, 1920 januárjában, Márk Endre, a munkások által állásából eltávolitott polgármester követte, aki 1920 márciusában átadta helyét Hubert Ottónak; a román megszállás megszűntével ő lett az ellenforradalmi kormányzat első kormánybiztosa Debrecenben. Utána Miskolczy Lajos már csak a főispáni kinevezést kapta meg, nemcsak Debrecen, hanem Hajdú és Bihar vármegyék területére is. A főispáni jogkörben keletkezett Iratok sem a nyilvántartások alapján, sem tartalmilag nem választhatók el mindenkor a kormánybiztosi jogkörben ellátott fel-adatok vügy iratait ól, éppen ezért a helytörténeti kutatás során sem ,t szabad mereven vizsgálni a két tisztség működését, mert a törteiéti folyamatosság az ügyek elint-ézéáó* sokszor egybekapcsolta. ‘ *V Az iratok irattári rendszere kialakításánál a Hajdú-Bihar m. Levéltár Jt igyekezett figyelembe venni a főispán., működésének és a kormánybiztos-főispán,* ' tevékenységének kettősségét, éppen ezért, ha az iratok egyáltalán elkülönithe- '-‘t tők voltak, önálló iratképző szerveknek fogta fel azokat. A főispáni iratok egykorú kezelése nem volt egységes. Az egységes eljárást több körülmény zavarta. Ezek között elsősorban az, hogy a vármegyei és a városi iratok önálló kezelése csak akkor történhetett, ha mind Hajdú vármegyében, mind Debrecenben független főispáni hivatal /titkárság/ alakult ki. Ha a főispán úgy rendelkezett, hogy egyetlen hivatalnak kell az ügyintézést végrehajtania, akkor legföljebb két főispáni titkár kinevezéséről gondoskodott, de az ügyvitelt ellátó személyzet egyetlen helyen rendszerint a vármegye épületében tartózkodott. Vannak olyan évek, amikor a városi iratokat - a vármegyei főispáni iratokhoz hasonlóan - "v" betűjellel különböztették meg, vannak olyanok, amikor ez a jelzés elmaradt. A főispáni hatáskör vizsgálatánál a fentiek miatt sohasem hagyható figyelmen kivül, hogy a debreceni főispán iratainak egy része a Hajdú vármegyei főispán iratai között található* Még a segédkönyvek is összefonódtak és legcélszerűbb volna a két fondot együttesen kezelni. A kormánybiztos - főispáni iratok azokból a hatásköri megosztottságokból kifolyólag, amelyek az állás betöltéséből eredtek, több állagra tagolódnak. A bizalmas ügyek, a közellátási ügyek, az általános közigazgatási iratok mind más-más ágazatot képviselnek s ezért önálló kezelésük mindenképen indokolt. A kormánybiztosi iratokat általában évenkint újrakezdődő iktatószámos rendszerben, minden alapszámozás nélkül vették nyilvántartásba. Az állagoknak csak egy részéhez maradtak fenn a segédkönyvek, a többi kutatásánál az iratok egyedi áttanulmányozása szükséges.
