Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 60 -hogy a közjegyzői intézményről alkotott 1874. évi 35* t.c. megszervezte az állami közjegyzői hálózatot, ezzel lehetővé téve, hogy a törvényszékek területén működő közjegyzők minden hitelesitéssel összefüggő és más feladatokat ellátó szervezetté váljanak. Az 1858-ban kiadott császári nyilt parancs megállapította a közjegyzők hatáskörét, illetékességét. Ez a szabályozás 186l-ig meghatározó jogalapot biztosított a közjegyzők működéséhez. Lényege az, hogy a közjegyző jelenlétében kötött jogügyletről mindenképpen jegyzőkönyvet kell felvenni, amely közokiratnak minősül, tehát minden törvénykezési, vagy közigazgatási fórum köteles elfogadni. A közokiratok elkészítésében, a jogügyletek teljes értékűvé nyilvánításában a közjegyző hatósági jogkört töltött be. A felvett közokiratokra vezetett hitelesitesi záradékokat meg kellett őriznie, vitás esetek eldöntése céljából, de az okiratokról is másolat maradt a közjegyzői irattárban. E feladatkörön kivül tanúsítványokat állíthatott ki, végrendeleteket vehetett át megőrzésre, sőt végrendelet megfogalmazásánál tanú és kiállitó is lehetett, azok foganatosításáról neki kellett intézkednie nem egyszer a vagyonleltár elkészítéséig. Tanúsítványokat az előtte kinyilatkoztatott jogi tényekre állitott ki, vagy ha a tények kinyilvánítása máshol történt, akkor azokról másolatot adott, ha azt tőle az eredeti bemutatásával kérték. A közjegyzőt=a Bach-korszakban a helytartóság elnökhelyettese, tehát a polgári kerület vezetője nevezte ki, a kerületben felállított cs. kir.törvényszékek területére kiterjedő illetékességgel. A közjegyzők hatáskörének fent ismertetett érvényesülését tükrözik a levéltárban megmaradt iratok. Bihar megye területéről két közjegyző iratai maradtak reánk. Az egyik Góröve Antal volt, akinek a működési területe a nagyváradi törvényszékre terjedt ki és aki I860 őszén, az új megyei bizottmány megalakulása idején állásáról annak ellenére lemondott, hogy a közjegyzői intézményt a rendeletek még egy évig fenntartották, A működése során keletkezett iratok pénzbefizetési okmányok, tanúsítványok, végrendeleti aláírások hitelesítése, követelések kifizetésének igazolása, vagy ilyennek teljesítését visszavonó nyilatkozatok találhatók. Forrásértékük csak másodlagos, miután az eredeti okmányok más iratképző szervek levéltári anyagában találhatók meg. A másik közjegyző Kecskés János volt,aki a debreceni törvényszék területére kapott kinevezést 1859-ben; állását csak 186l-ben, az ideiglenes törvénykezési szabályok életbelépte után hagyta el, amikor a közjegyzői munkakört' megszüntették és visszaadták a hiteleshelyeknek. Bihar megyében és a visszaállított Hajdú kerület területén csak Nagyváradon működött hiteleshely, emiatt feltehető, hogy a jogutódnak tekinthető egyházi intézmény átvette a cs. kir. közjegyző iratainak egy részét is. Az általa kezelt iratok között szerződések, egyezséglevelek, illetve ezek hitelesített másolatai, valamint aláírásokat hitelesítő több jegyzőkönyv található. Mindkét közjegyző iratanyaga középszinten rendezett; a rendezést a ma is őrző levéltár 1964-ban fejezte be. Addig a közjegyzői iratok a cs, kir. törvényszék irataival együttes kezelés alatt álltak, függetlenül egészen más
