Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 61 -eredetükre, felhasználásukra. Az összekevert fondókból kiemelt közjegyzői anyagot a levéltári rendezés két iratképző neve alatt önállóéin vette nyilvántartásba, majd megfelelő áttekintő segédletekkel látta el. Olyan segédletek azonban a rendezés után sem készültek, amelyek az iratok egyedi átnézését fölöslegessé tennék, emiatt minden kutatásnál meg kell magukat az iratokat vizsgálni, hogy a jogügyletek milyen tárgyra vonatkoznak és kinek a kezdeményezésére vagy bevonásával készültek.

Az egykorú irattári rendszerben az iratok nyilvántartása iktatószám alapján történt. Mindkét közjegyző 1859-ben kezdte az iktatást és megszakitás nélkül folytatta megbízatásának megszűntéig. Az iratok szabályosan kezelt segédlet, iktatókönyv, esetleg mutató meglétére utalnak, de azok ismeretlenek, használatukra csak következtetni lehet.

Az iratok le Írása /Nagy Gyuláné/

IV.B.260. GOROVE ANTAL CS. KIR. KÖZJEGYZŐ IRATAI 1 köteg, 0,10 fm

1 Iratmásolatok, bizonyságlevelek 1859-1860

IV.B.261. KECSKÉS JÁNOS CS.KIR. KÖZJEGYZŐ IRATAI 1 köteg, 0,10 fm

1 Hitelesítések, ügyiratok, tanúsítványok 1859-1861

Bihar m. levéltárának Irattára /Nagy Gyuláné/

1841-1871

Bihar megye levéltára a Levéltárak Országos Központjának a fondok kialakításáról és a fondképzésről kiadott rendele te előtt egységes kezelée alatt állt. Az irattári anyag rendezetlen volt és minden elvi célkitűzés nélkül elhelyezett együttesekből állt, de a történeti korszakokra való tekintet nélkül mégis együtt lehetett megtalálni a levéltár hivatali működése során keletkezett iratokat.

Az egységes kezelés 1964-ben megváltozott, mert akkor - a tudományos kutatás megkönnyítése érdekében - egymástól elválasztotta a levéltári rendezés az 1848 előtt, az 1848-1872 között és az 1872-1944 években keletkezett levélt árügyviteli és egyéb okmányokat. Ez az elrendezés a fondkópzés alapelveit követte.

Már az elrendezés kapcsán, a fondok kialakítása közben kiderült, hogy a levéltár irattárában kezelt ügyviteli iratok teljes precizitással nem választhatók el egymástól, mert amikor az irat keletkezésének ideje az elválasztás alapja, akkor a Sorrendiség következetes kialakítása könnyebb, de amikor olyan levéltári iratokkal találkozik a rendezés, amelyek a különböző korszakokból •ár mazó időadatokra vonatkoznak, már nehezebb helyzettel állunk szemben.

T