Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IX. fondcsoport. Testületek
- 537 -2 Birtokosok mutatókönyve 1906 3-4 Pénztárkönyvek 1920-1939, 1949 IX.309. A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI RÁKÓCZY HEGYKÖZSÉG IRATAI 1930 1 kötet, 0,02 fin Törzskönyv és birtoknyilvántartás 1930 IX.310. A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI ZRÍNYI HEGYKÖZSÉG IRATAI 1945-1948 1 kötet, 0,02 fm Jegyzőkönyvek 1945-1948 IX.311. A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI I. SZÁMÚ EGYESÍTETT HEGYKÖZSÉG IRATAI 1940-1946 1 kötet, 0,01 fm Jegyzőkönyvek 1940-1946 IX.312. A BAGAMÉRI HEGYKÖZSÉG IRATAI 1939-1949 1 kötet, 0,05 fm Hegyközségi jegyzőkönyvek 1939-1948; tagnévjegyzék 1939; szervezési és alapszabály 1939, 1947; működési terv 1946; költségvetés 1945, 1948; földhözjuttatott tagok járulékai 1947; pénztári napló 1947-1949; iktatókönyv 1948 IX.313- A POCSAJI NAGYBIRTOKOSSÁG IRATAI 1929-1948 1 kötet, 0,10 fm Közgyűlési jegyzőkönyvek 1929-1948 IX.314. A SÁRÁNDI HEGYKÖZSÉG IRATAI 1939 1 köteg, 0,01 fm Tagnévjegyzék 1939 IX.330. A debreceni "Földi pénztár” iratai /Komoróczy György/ 1818-1914 A Földi pénztár /Cassa fundualis/ Debrecenben sajátos feladatkört töltött be. Abban az időpontban szervezték meg, amikor a város a kincstártól megváltotta a különböző zálogos birtokokat, a korán már általa hasznosított és bérelt Haláp. Monostor, Ohat, Zám, Hegyes, Bánk és Fancsika nevű területeket. A megváltás hosszas tárgyalások eredményeként következett be, tekintettel arra, hogy ezeket a területeket a város polgárai bérlettel értékesített földként már száz évnél is hosszabb idő óta használták. Az u.n. "ház utáni földek" nagy része is ezekből a területekből adódott ki, ugyanakkor legeltetés, kaszálás céljából e földek a város által polgárai részére átengedett területként állt művelés alatt. A városi tanács 1818 november 18-án tárgyalta az udvari kamara 1818 október 28-án 31.110 szám alatt kiadott rendeletét, amellyel az a zálogbirtokoknak megfelelő dijak ellenében való átadásáról intézkedettA zálog- és bérleti dijak fizetéséről ugyanakkor a tanács oly értelmű határozatot hozott, hogy a polgárok igényének megfelelően a földterület egy részét kiadja, a megállapított bérösszeg fejében a négyszögölenként meghatározott díjtételeket bevételezi és a számadások kezelését, a vagyon nyilvántartását, a bérleti szerződések végrehajtását és ellenőrzését egy önálló pénztárra bizza, amelynek kezelése független a városi pénztáraktól. Az erre vonatkozó tervek kidolgozását magának a "polgárságnak" feladatává tette. A földek hasznosítására vonatkozóan az 1818 december 1-én tartott tanácsülésen azt a javaslatot tárgyalták, amelyben a polgárság képviselői
