Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IX. fondcsoport. Testületek
- 524 -tagok szama, ez tette szükségessé az egyesülést, amely 1872 december 26-án történt. Megszűnésének időpontja a rendelkezésre álló anyag alapján ismeretlen. Alakulása időpontjában a szürszabók elenyésző szamuk miatt jelentéktelen szerepet Játszottak a hajdú város kézműipari életében, s valószínűleg ez az osa annak, hogy a korábban egyetlen cénbe tartozó fenti termelési ágazatok sorából a szürszabók már kimaradtak. Ebben az időben egyébként a korábbi erős debreceni szürszabó ipar számaránya is megcsappant. Az iratom a társulat életére, szervezetére, valamint az árubeszerzésekre, a működés egészére nyújtanak támpontomat, de inkább egyszerű közléseket tartalmaznám, miután a társulati Jegyzőkönyvek szűkszavú mondanivalómat juttatnak kifejezésre. Lényegében az egész fond egyetlen jegyzőkönyvből és egyetlen jegyzőkönyvből és egyetlen tanulóleveiből áll. A Hajdúböszörményi Csizmadia ipartársulat alapszabályait 1881 november 27.-én niruettém ki, a jóváhagyás tényét csupán megemlítették. A Társulat 1949-ben zárta le ügyvitelét és az o54.050/1949 IV* 3.SZ, rendelet értelmében megszűnt és pénzállományát átadta a Hajdúböszörmény város polgármesterének. A megmaradt íratok részletes tájékoztatást nyújtanak a társulat működésére, érdekvédelmi tevékenységére, a kulturális megmozdulásokra, a tagság összetételere, gazdasági helyzetére. A böszörményi városi molnár és ács céheknek 18y2_ben történt megszűnése után a tagság bővülésé révén átalakultak Hajdúböszörményi Kováts, ács, Mornár. Asztalos, Kerékgyártó. Kőműves Ipartársulattá. i8?3 január 27-től egészen 1874 iebruár 22-ig ugyan önálló Molnár, Acs Ipartársulat elmen működtek, amikor anyagi természetű okok miatt más, nozzájuk hasonlóan gyenge ipai*társulatokkal egyesülve vették fel a közös nevet. Az anyag roppant kis terjedelmű, de azért valamelyes képet kapunk az egyesült társulat működéséről, főként szervezeti, tagTelvételi kérdésekben. Külön találjuk a najduooszörmenyi Aovács ipartarsulat 1873-1884-es évek közötti működésére vonatkozó iratomat, de miután egyéves külön működés után az egységes hajdúböszörményi társulatba beolvadt, iratait szakosztályi minőségben külön őrizte, s jegyzőkönyveit külön vezette. Könyvei között külön figyelemreméltó az inasok jegyzőkönyve, s a kis tanulók jegyzókönyvszerü nyilvántartása, amely egyúttal működésüket is megvilágítja. Az ipar társulat más irányú iratairól a levéltárnak nincs tudomása. XXX a szervezet többszörös változása miatt az eredeti irattári rendszer nem egységes. A jegyzőkönyvek feljegyzései ugyan kronologikusak, de az iratok nem minden esetben vannak iktatószámmal ellátva, vagy ha iktatottak, minden tárgyi összekapcsolás nélkül Találnátok. A nyilvántartó es egyéb könyvek már tárgyi tagolásra utalnak. A Levéltár a fondok összeállítása során általában a szervezeti 1 elépítés elvét követte, de önálló állagokat nem minden esetben alkotott, miután a megmaradt jegyzőkönyvek kis terjedelme nem tette azt szükségessé, mkabD £z látszott célszerűnek, hogy egyetlen raktári, de elkülönített formában fogja össze a közgyűlési, választmányi, elnökségi Jegyzőkönyveket. A jegyzőkönyvek általában időrendben vannak, ahol megvannak a tagnyilvántartások, ott a belépés dátumai szerint találnátok.
