Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IX. fondcsoport. Testületek
_- 504 -10 Alapítványi főkönyv 1916-1947 11 Nyugdíjpénztári főkönyv 1934-1945 12 TIKÁV pénztári főkönyv 1935-1944 13-14 Pénztári főkönyv és napló 1942-1948 15 Székházépitési pénztárkönyv 1913-1922 16 Ingóságok leltári naplója 1939-1948 17 Eérlők lakbérkönyve 1942-1946 18-20 Illetéknyilvántartás és kiszabás 1918-1920 21-22 Országos Hitelvédő Egylet követelései 1929, 1939 IX.201/e. Iparosok és kereskedők nyilvántartása 102 kötet, 11,- fm • 1- 93 A kamarai választójoggal biró kereskedők és iparosok lajstroma Bereg megyéből 1902, 1918-1938; Ugocsa 1903-1918; Bihar 1920-1938; Hajdú és Szabolcs 1903-1940; Jász-Nagykun-Szolnok 1902-1939; Máramaros 1903-1918; Szatmár 1902-1940 94-101 Társas cégek nyilvántartása 1876-1901; egyéni cégek nyilvántartása 1876-1897; cégoejegyzések és törlések 1902-1944, 102 Ipari nyilvántartó kartonok 1920-1948 IX.201/f. TIKÁV. iratai 3 köteg, 1 kötet, 1.- fm 1 A Tiszántúli Kereskedelmi és Árumintavásár igazgatósági és ügyvezetőségi jegyzőkönyvei 1933-1938 2- 4 Ügyviteli iratok 1934, 1937, 1944; jelentések a TIKÁV-ról 1934-1938; résztvevők személyi mutatója 1935-1938; jelentkezési lapok 1935-38; a TIKÁV ügyek mutatója 1934-1936 A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZSÉGEK, VÁROSOK IPARTESTŰLÉTÉI Béres András Az ipartestületek kialakulása összefüggött a feudális korban működött céhek megszüntetése után a kapitalista termelési mód követelményeivel. A céhek elvesztették történeti talajukat, az ipar és kereskedelem szabadabb utakat keresett, -a többtermelés és az érdekvédelem új igényeinek megfelelően.^ Bármennyire is szervezetten működtek a céhek a feudális korban, megszüntetésük történelmi szükségszerűség volt. Ezt hajtotta végre az 1872. évi VIII. te. Ezt követően egyetlen olyan törvény sem született, amely a kézmüiparosok érdekképviseletét biztosította volna. Ipartársulatok alakultak, előretört az iparszabadság, nem volt kötelező a társulati tagság, a korábbi kötöttségek fellazultak. S amikor a fellazulás folyamata már kezdett veszélyessé válni, a kormányzat új törvénnyel szabályozta a tarthatatlan jogállapotokat. Ilyen körülmények között alkották meg az 1884. évi XVII. tc.-t s az ipartestületi intézményt létrehozó ipartörvényt, melynek a tapasztalatok p alapján sok szempontot kellett egyeztetnie.
