Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
- 385 -sőt büntető ügyek is találhat ók. Igen sok peres ügy maradt meg elsősorban 18??-bői, amelyekben az eljárás még a debreceni városi törvényszék előtt indult meg s a törvényszék "mint_helyábe_légett_hatóság" előtt folytaiődott. Nagy számban találhatók készpénz követelés és örökösödési pereken kivül házasságfelbontási ügyek. Zz utóbbiakkal szinte elárasztották a~ újonnan felállított törvényszéket. Az ügyek többségében megmaradtak a fellebbviteli Ítéletek is. A házasságfelbontási pereket a királyi tábla még fellebbezés hiányában is köteles volt a kúriához felterjeszteni, ahol az Ítéleteket abból a szempontból vizsgálták felül, hogy a bontásnak megvoltak-e az alapos indokai. Az itéletekben a kötelék bontása mellett abban a kérdésben Í3 döntöttek, hogy a peres feleknek megengedik-e új házasság kötését. Helytörténeti szempontból érdeklődésre tarthat számot az a per, amely Debrecen város ellen folyt a .Szepesi család tulajdonába tartozó Ebes, Szepes, Boldogfalva* Pác, Fancsika pusztabeli része és Szovát határában fekvő volt nemesi birtokoknak a zálogból való kibocsátása iránt. Ugyanebből a szempontból jelentős a város ellen a báró Ghillányi József tulajdonába tartozott Ghillányi-féle vendégfogadó és tartozékainak zálogból való kivál- 2 6tása végett inditott per. A debreceni törvényszék előtt inditott pert báró Mesznil Viktor felperes özv. Szlávy Károlyné és Szlávy Ferenc ellen az érkenézi birtokok örökösödési ügyében.2^ Az iratokhoz van csatolva Bihar vármegye közgyűlése előtt 1836 szeptember 22-én megindított örökösödési per bekötött teljes iratanyaga a birtokokra vonatkozó kimutatással, továbbá az 1834-től 1847-ig folyamatban volt korábbi örökösödési per összes irata. Megtalálhatók az ügyekben hozott első-, másod- és harmadfokú Ítéletek. A terjedelmes iratanyagból hü képet lehet kapni az örökösödési perekben 1834-től folytatott bírói gyakorlatra. Ebben a kútfőben találhatok még 1871-ben a debreceni királyi vegyes bíróság előtt inditott, majd 1872-ben a törvényszék esküdtszéke előtt 28 folytatott sajtóperek, amelyekből fontos következtetéseket lehet vonni az akkori sajtóviszonyokra és az esküdtszéki eljárásra. 29 A IVi_kútfő olyan hagyatéki ügyeket őriz, amelyek részben meg a városi törvényszék előtt indultak. Néhány kivétellel debreceni lakosok ingatlanaira vonatkoznak, igy ezek az iratok a város akkori birtokviszonyainak becses forrásai. E kútfő iratai közül gazdaságtörténeti szempontból igen jelentős az a nyolc kötetből álló u.n. előadói könyv, amely a Semsey-féle hitbizomány iratait tartalmazza másolatban. Balmazújváros határának földesura: Semsey Lajos 1854 augusztus 28-án kelt végrendeletében úgy intézkedett, hogy balmazújvárosi, saczai, lajosházi, hotkóczi és jászujfalui ingatlanait három fiára hagyja, s e birtokokból három külön hitbizományt kötelesek kialakítani. 1856-ban bekövetkezett halála után a három hitbizományt kijelölték s a király az alapítást 1863 október 10-én jóváhagyta. Semsey Andor és Lajos kizárólag a balmazújvárosi földek, Semsey Jenő pedig kis részben a balmazújvárosi s a már említett máshol fekvő földek hitbizományi ura lett. Mindhárom hitbizomány bíróságául a tiszántúli kerületi táblát jelölték ki, majd ennek megszűnte
