Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
- 386 -után a debreceni törvényszékét. A három hitbizomány ügyeit külön-külön előadói könyvbe jegyezték be s ezekben pontos kimutatások találhatók az egyes birtokok nagyságáról, felszereltségéről, az adósságokról, azok kifizetéséről, a hitbizományi gondnokok személyéről és ténykedéséről. A Semsey Andornak jutott hitbizomány haszonélvezeti jogára és szabad rendelkezés alatt állott vagyonára a tiszántúli kerületi tábla már 1864 szeptember 20-án elrendelte a csődeljárást. Semsey Andor a kerületi tábla előtt eskü alatt tett vallomásában tartozásainak összegét 118011 forintra tette s előadta, hogy sógorának: báró Dőry Lajosnak több mint 100000 forint értékű váltót irt alá jótállóként s sógora a váltókkal különböző visszaéléseket követett el. A csődeljárás iratait gondos másolatban őrzik az előadói könyvek. Kimutatások találhatók a felvett kölcsönökről, másolatban megvannak a magán hitelezők gyűléseiről készitett jegyzőkönyvek , a megindított perekben keletkezett beadványok, a birói végzések és Ítéletek. Ezekből a kötetekből pontosan megállapítható ennek a jelentős nagyságú hitbizománynak a kapitalizmus-korabeli története. Külön kötetben található 1856-tól 1884 december 31-ig az az iratjegyzék, amelyben rövid tartalmi kivonattal tüntették fel a hitbizománnyal kapcsolatban keletkezett iratokat, összesen 1068 darabot. A IV. kútfő nagyrészben hagyatéki, kisebb részben csődügyeket tartalmaz az 1872-1890 évekből. A hagyatéki eljárás az örökösök kérelmére indult meg s ha volt, a végrendeletet is bemutatták. Ezeket az ügyeket a törvényszék egyik előadó birája intézte. Ebben a kútfőben őrzött hagyatéki iratok zömmel a törvényszék területéhez tartozó - Debrecenen kivüli - városokban elhaltak ingatlanaira vonatkoznak. A csőd ügyek a legkülönbözőbb cégekkel kapcsolatosak. Itt található a debreceni Tisza Biztosi tó Társaság ügye is^ a bekötött felszámolási jegyzőkönyvekkel, felosztási tervvel, kifizetési kimutatásokkal, amslyekből kitűnik, hogy az egyes hitelezőket milyen mértékben tudták kielégíteni. Ácsod ügyek élénk fényt vetnek az 1872-1890 közötti évek hitelviszonyaira és gazdasági nehézségeire. Ebben a kútfőben van elhelyezve Szopkó János hajdúböszörményi aljárásbiró ellen különböző hivatali szabálytalanságok miatt az 1871sVIII.t.c. alapján inditott fegyelmi ügy.^2 A budapesti tábla elsőfokú és a kúria másodfokú Ítéletével állásvesztésre Ítélte az aljárásbirót. Az Ítéletek indokolásából részletesen kitűnik, hogy az aljárásbiró hogyan értelmezte a birói függetlenséget s hivatalos eljárásában milyen mértékben érvényesült az önkényeskedés. Az ügy abból a szempontból tanulságos, hogy a birói fegyelmi hatóságok milyen gyakorlatot folytattak a birói önkény meggátlása végett. Az V. kútfő főként csőd ügyeket tartalmaz. Teljes terjedelmében megvannak Bernáth József énnihályfalvai volt nemesi birtokára vonalkozó s ehhez csatoltan a már 1858-ban inditott csőd ügy iratai.A birtokra 1743-ban betáblázták a debreceni ref. kollégium által nyújtott kölcsönt, amelynek behajtását az 1858-ban megindított csőd eljárásban is megkísérelték. Az iratokból végigkísérhető egy volt nemesi birtok teljes eladósodásának folyamata.
