Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
- 384 -törvényszék és a területén lévő 4 járásbíróság ügyforgalmáról részletes kimutatások vannak, amelyekből pontos képet lehet alkotni a.'ról, hogy milyen természetű ügyek érkeztek ezekhez a bíróságokhoz, mennyit intéztek el és milyen hátralék maradt. 1908-ból iratok találhatók az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról rendelkező 1907:XIX. te. hatályba lépése következtében szükségessé vált birósági szervezésre nézve. A munkás biztosítási bíráskodást elrendelő 1921: XXXI.tc-vel kapcsolatban az elnöki iratok között van a munkásbiztositó pénztárakhoz választott birósági szerv tárgyrendje . 1936-ból csak az akkor kinevezett kir. törvényszéki e.inök eskütételére vonatkozó teljes ülési jegyzőkönyv maradt meg, amely szó szerint tartalmazza az elnök székfoglaló beszédét is. A most emlitett kismennjiségü iratokhoz mutató nincs, ezért csak egyenkénti átnézéssel kutathatók. Elnöki iktató és ehhez tartozó mutatókönyv - 19 csak 1872-bol van. Az ugyancsak erre az evre vonatkozó elnöki kézbesítő , , , 20 könyvnek különösebb tudományos értéké nincs. A törvényszék hatáskörébe tartozó polgári peres és perenkivüli 21 iratok VII.2/b. szára alatt találhatók. Ezeket az iratokat a levéltári rendezés során úgynevezett kútfőkbe csoportosították a birósági iktatószámok sorrendjében. A II. kútfő az 1881-1903. években keletkezett polgári peres iratokat tartalmazza. A kifejezetten peres eljárásra tartozó készpénz követelési, házasságfelbontási, gyermek törvényességének megtámadása iránti, örökösödési, gondnokaiig alá helyezési és ingatlan tulajdon joga iránti kereseteken kivül azonban nagy számban fordulnak elő ebben a kútfőben perenkivüli ügyek is. A XIX. század második felétől különböző részvénytársaságok alakultak, amelyeknek alapszabályát, annak módosítását s többek között mérlegét is a kereskedelmi törvény /:1875:XXXVII. te.:/ értelmében a törvényszéknek kellett jóváhagynia. TJ- gyancsak ide kellett beterjeszteni a felszámolásra vonatkozó iratokat. Ezek az ügyek perenkivüli eljárásra tartoztak. így kerültek ide a hajdúböszörményi gőzmalom részvénytársaságra, majd 1899 junj’i" 77-én a felszámolásra vonatkozó 22 iratok. " Megtalálhatók a hortobágyi sajtkászitő szövetkezet cégbejegyzésének 23 es megszűnésének iratai. Jelentőr. számban ne.r'itak meg cégbejegyzések és törlések iránti kérelmek. Ebben a kútfőben vannak elhelyezve a nagybajomi úrbéres legelő felosztásának iratai is.^ Az Ítélőtábláknak az 1890:XXV.tc. alapján történt megszervezéséig a debreceni törvényszék Ítélete és perenkivüli ügyekben hozott végzései- ellen a pesti királyi táblához,innen pedig a hétszemélyes táblához, illetve a kúriához lehetett fellebbezéssel élni. Igen sok ügyben megtalálható a két fellebbezési fórum Ítélet« is- n nemcsak a törvényszék, hanem a fellebbviteli biróságok Ítélkezési gyakorlata is megállapítható a? iratok alapján. A_III_._k út főben 1872-1883-ig a perenkivüli eljárások iratait kezelik. Az iratok rendezésénél azonban nem érvényesült következetesen az ügyek típusonkénti szétválasztásának elve. Ebben a kútfőben ugyanis főként polgári peres,
