Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VI. fondcsoport. A közigazgatás területi szakszervei
1- 371 -Amig a felszabadulás előtt elsősorban olyan közművelődési előadások hangzottak el, amelyek az uralkodó államrendszert s magát a nagybirtokot, legföljebb a középpáraszti birtokot védelmezték és annak fenntartását tartották indokoltnak, addig a felszabadulás után a népművelés az új népi demokratikus államrend érdekvédelmének szolgálatában állt, A korábbi időkben a nacionalizmus és elsősorban a szovjetellenes politikai állásfoglalás, a szociális demagógia, a területi revizionizmus volt a tartalmi munka vezérfonala, addig a felszabadulás után - természetesen küzdelmes felvilágositó lelkesedés mellett - a proletár nemzetköziség, a Szovjetunió iránti tisztelet és szeretet, a szocialista ideológia elmélyítése vált a tartalmi munka lényegévé, az ismeretközlő szakoktatási tárgyak előadásán kivüi. A szervezet kiépítésében egyre erőteljesebben került előtérbe az állami irányítás gondolata, amely egyre inkább megvalósulhatott a területi hálózat révén. A forradalmi átalakulás során a régi apparátus további fenntartása indokolatlan lett volna mind személyi, mind szervezeti vonatkozásban. A korábbi Népművelési Bizottságot fokozatosan háttérbe szorították az új magasabb követelmények, amelyekhez igazodva egy időben népművelési hivatalokat alakítottak ki. Területünkön három népművelési hivatal szervezése vált szükségessé; a Bihar megyei Berettyóújfalui székhellyel, a Hajdú megyei és Debrecen városi pedig önállóan Debrecen központtal. Ez a hivatal 1946 márciusáig állt fenn. De a megmaradt iratokból megállapítható, hogy a Népművelési Hivatal tevékenységének politikai tartalma és szakmai tájékoztató tevékenysége egyaránt eltért a korábbi Népművelési Bizottságétól. A hivatal mellett működő társadalmi aktívák köre is megváltozott s amig korábban kifejezetten az intézmények képviselői játszottak szerepet, addig az új intézményben helyet kaptak a szakszervezetek, az ifjúsági szervezetek, és természetesen a demokratikus pártok képviselői is. Ennek a mólyértelmü átalakulásnak folyamatát juttatják kifejezésre a különböző kormányrendeletek is. Többek között mindjárt a felszabadulás első hónapjaiban, még akkor, amikor a kormány székhelye s az ország ideiglenes fővárosa Debrecen volt, intézkedtek az érdekelt főispán k, sőt maguk a községek is. Ezeket a kezdeményezéseket az 1945* május végén kiadott miniszteri utasítás követte , 443000/1945* YKM. szám alatt. E miniszteri utasitás után jelent meg az ideiglenes Nemzetgyűlésnek 1945 szeptember 13-án kiadott törvényerejű rendeleté a Magyar Művelődésügyi Tanács megalakításáról. Ennek az államhatalmi állásfoglalásnak alapján a kőimány október 9-én megalakította az Országos Szabadművelődési Tanácsot, amelynek tevékenységi körét a 12.100/1945» VKM. sz. utasítás szabályozta. Ezt a rendelkezést egészítette ki az 1945* október 22-én hozott intézkedés 10210/1945» M.E. szám alatt a népművelési hálózat decentralizálásáról . A fenti rendelkezések elvi útmutatásait követve egymás után láttak napvilágot a különböző intézkedések, mindegyik azt a célt tartva szem előtt, hogy a felszabadított országban nemcsak éB elsősorban nem a termelőeszközök tulajdonosainak f a nagy gazdáknak,leendő iparosoknak továbbképzése indokolt, hanem a művelődés alapelemeit a kapitalizmus idején elmaradt társadalmi rétegekkel kell megismertetni. Részletes munkaprogramok születtek, átalakult a népművelési apparátus, pezsgés indult meg falvakban és városokban egyaránt. Ezek a
