Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VI. fondcsoport. A közigazgatás területi szakszervei

- 372 -hónapok voltak a népművelési munka kezdeti szakaszának hősi időpontjai, ami­kor sok hasznos gondolat került felszinre, megindultak az önkéntes szinját - szó csoportok, szavalókórusok jöttek létre, tovább bontakoztak a művelődési körök, vetélkedők kezdték meg útjukat. Igaz, hogy megállapíthatóan sok dud­­va is nőtt az egészséges kertben, de azok tanulságainak leszűrése után le-2 hetőve vált a helyes kibontakozás. Bihar megyében 1945 december 6-án alakult meg a Népművelési Tanács, amely irányította az 1945 márciusában megszervezett Népművelési Hivatalt. Utóbbi 1946 március 31-én megszűnt és átadta helyét a Szabadművelődési Felü­_ , 3 gyelosegnek. A Szabadművelődési Felügyelőség hatásköre a korábbihoz viszonyítva messzemenően bővült. Akciót indított népfőiskolák és teljesen kötetlen szabad­iskolák szervezésére, amire az 5.000/1946. VKM. számú utasitás alapján joga volt. Ennek a programnak szellemében kelt életre a Sárréti Népfőiskola, amely munkáját voltaképpen az egész Sárrétre kiterjesztette. Székhelye Bihartorda volt. Ez a főiskola hozzájárult a népművelési szakapparátus egy részének ne­veléséhez s valóban elősegítette azt, hogy haladó gondolkodású régebbi vagy új végzettségű tanítókkal átvegye a népművelési munka irányítását. Az iskolá­ban végzettek egy része a népművelési apparátusban helyezkedett el akár főfog­lalkozású alkalmazottként, akár pedig mellékfoglalkozás cimén az iskolai munka ellátása mellett. Ezzel a nagyarányú és még nagyobb jelentőségű oktatással si­került elérni azt, hogy 1947 végére, vagy inkább 1948 elejére a népművelési ap­parátus kicserélődött, a tartalmi munka megváltozott. A megyei Szabadművelődési Felügyelőség állami főhatósága a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium volt. A Népművelési Minisztérium megalakulásával 1949 szeptemberben a felügyeletet az vette át.^ Ez az új szervezésű Felügye­lőség a tanácsrendszer megalakulásával szűnt meg 1950 június 15-én, amikor Hajdú és Bihar megyék március 15-én történt egyesülésével a két he gye Szabad­művelődési Felügyelősége már egymásba olvadtak. Mindezeknek a kérdéseknek bővebb megvilágitását szolgálják a le­véltárban őrzött ügyiratok, amelyeknek a felszabadulás utáni anyaga XXIV.504. fondtörzsszám alatt található. Hasonlóképpen alakult a Hajdú megyei Szabadművelődési Felügyelőség története is. A felszabadulást követő hetekben a hajdúvárosokban is fel-fel­tűntek azok a törekvések, amelyek a korábbi népművelési intézmények újjászer­vezésére irányultak. Több jelentés olvasható a kifejtett tevékenység meneté­­ről és í*edményéről. De nemcsak a volt hajdúvárosok tanúsítottak megértést a népművelés továbbfejlesztése iránt, hanem egyes községek is, közöttük Földes, Vámospércs, Hajdúszovát, amelyeknek a Szabadművelődési Felügyelő sé^ez beterjesztett jelen­tései élénk érdeklődésről számolnak be. Debrecen városban 1946 áürilis 1-én alakult meg a Szabadművelődési Felügyelőség a korábbi Népművelési Hivatal megszüntetésével. A megmaradt ira­tok különösen a tanyavilágon kifejtett továbbképzésre nyújtanak gazdag tám­pont okát •

Next

/
Oldalképek
Tartalom