Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VI. fondcsoport. A közigazgatás területi szakszervei
- 314 -"belbiztonsági" szerve a központi Kormánynak mindenkor rendelkezésére álljon s ne legyen kitéve az önkormányzatokban meghúzódó baloldali elemek esetleges nyomásának . Ezek a meggondolások az 1918 óta fokozatosan érlelődő államosításnak utján a teljes megvalósuláshoz 1919-ben jutottak el, amikor az 5047/1919. M.E. számú kormányrendelet október 1-én a rendőrség átszervezéséről intézkedett. A kormány rendeletét az 1920. évi I. t. c. azzal szentesitette, hogy megszervezte a m. kir. államrendőrség országos hálózatát. A törvény végrehajtása folyamatos intézkedésekkel történt; véglegesen az 1921-ben 39829* B.M. szám alatt kiadott rendelet intézkedett a rendőrség vidéki szerveinek kialakításáról - támaszkodva az előzetes gyakorlati tapasztalatokra - és ezzel minden városban kötelezővé tette az államrendőrség létrehozását. A rendelet a rendőrség vidéki szervezetét hét, később öt kerületben állapította meg; a kerület vezetője főkapitányi rendfokozatot élvezett* A debreceni kerület illetékessége alá tartozott a debreceni, hajdúböszörményi, hajdúhadházi, hajdúnánási, hajdúszoboszlói, karcagi, kisújszállási, mezőtúri, miskolci, nyíregyházai, sátoraljaújhelyi, túrkevei kapitányság. E- gyidejüleg Bánréve, Biharkeresztes, Diósgyőr, Hidasnémeti, Nyirábrány, Záhony területén kapitányi kirendeltségek működtek. Héhány évvel később, a 6500/1931. M.E. számú rendelettel megváltoztatták a vidéki rendőrség országos felügyeletét, amikor a budapesti főkapitányságon kivül önálló irányítás alá vonták a vidéki hálózatot és egységesen "a m. kir. rendőrség vidéki főkapitánysága" alá rendelték. Ezzel természetesen megszűntek a kerületi főkapitányságok, és helyettük minden törvényhatóság önálló megyei főkapitányságot kapott. A megyék alá rendelték a járási és a a megyei városi kapitányságokat. Ez a szervezeti hálózat maradt fenn a felszabadulással bekövetkezett változásokig. A megyei főkapitányságok hivatali szervezete alapvetően - alosztályokról nem beszélve - négy osztályra tagolódott: politikai, bűnügyi, igazgatásrendészeti és büntetőbirói osztályra. A debreceni kapitányság a kerületi főkapitányságon belül 1920-ban alakult; az 1924 óta fennmaradt segédkönyvek a már emlitett témakörben kiegészítő adatokat képviselnek. Az eredeti jelentések az Országos Levéltárban találhatók. Az ott őrzött iratokon túlmenően nagyon gazdag - elsősorban politikai természetű - iratok találhatók a Párttörténeti Intézet Archívumában, a Hajdú-Bihar megyei Levéltár főispáni iratai között s nem egyszer a közigazgatási bizottság jelentései sorában is. A rendőrség nem tett ugyan jelentést a városi hatóságnak, de ezernyi szállal kapcsolódott össze a városi és az államrendőrségi vezetés, különösen, ha munkásmozgalomról, tüntetésről, sztrájkról volt szó, amikor egymásnak kölcsönös segítséget nyújtottak az uralkodó osztály érdekvédelme céljából. SIS A megnaradt másik rendőrségi fond a hajdúnánási rendőrkapitányság működésének Írásos emlékeit őrzi. Ez is 1920-ban alakult. Elszórtan vannak
