Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VI. fondcsoport. A közigazgatás területi szakszervei
- 315 -ugyan a fondban korábbi iratok, de azok a városi önkormányzati rendőrség idejéből származtak. Az egykorú nyilvántartás fizikai egységének fenntartása érdekében nem lehetett elválasztani őket az 1920 után keletkezett kötettől. A hajdúnánási rendőrkapitányság iratai - az előbb tárgyalt debrecenivel szemben - nagyon értékes történeti forrást képviselnek. Szinte egészük ben megvannak a közigazgatási osztály ügyiratai s azok között kinevezések, át helyezések, körözvények. Az egész ország területéről ilyen teljességgel seholsem maradtak fenn az előléptetések, alkalmazások, amelyek a rendőrségi szolgalat megállapitásánál nélkülözhetetlenek. A bűnügyi iratok között is az üldözöttek, a köztörvényes bűnözők mellett a politikai okokból letartóztatott személyek sokszor részletes adatai is megtalálhatók, emiatt a fond anyaga elsősorban a munkásmozgalom fejlődésének, alakulásának megvilágitására nagyon alkalmas. A kutatást a sokszor rendelkezésre álló segédletek segitik elő, amelyekről a leiró rész tájékoztat. A hajdúnánási rendőrség szervezete elnöki, közigazgatás-rendészeti ás bűnügyi, valamint kihágási osztályra tagolódott. Az iratok irattári rendszere ehhez a szerkezethez igazodik. A cselédügyek cimen kezelt állag maga is a közigazgatás egyik referenciája volt. Az ügyiratokat alapszámok szerint ke^ zelték, és a levéltári rendezés ezt figyelembe vette; az iktatás sem kezdődik minden évben elölről, hanem csak akkor, ha a segédkönyv befejeződött és újat kellett felfektetni. A harmadik me gmaradt fond a debreceni VT. csendőrkerületi parancsnokság működését tükrözi. Sajnos, nagyon hiányos. A Hajdú-Bihar megyei csendőrség ügyiratai alig maradtak fenn, a levéltár a gyűjtőmunka során nem is találkozott velük. A meglévő kis anyagot is a Párttörtáneti Intézettől kapta meg 1962-ben, amikor azonnal rendezte és VI.4. fondtörzsszám alatt elhelyezte Ismeretes, hogy az 1881. évi 3. t.c. alapján a csendőrséget uyolc kerületre tagolták. Ezek közül a VIII. volt a debreceni csendőrkerület; ez a szervezet 1920-ban változott meg, amikor az ország területe a korábbitól eltérően alakult. A csendőrség szervezetén belül voltak területi alakulatok, nyomozószervek, csendőriskolák, közlekedési, hiradós és anyági-gazdasági szervek. Mindezeknek szolgálati utasitása 1927-ben jelent meg, amely a csendőrség , megszüntetéséig érvényben maradt. A megmaradt iratok töredékesek és csupán néháry nyomozati ügyet tartalmaznak, mindezeket a leiró rész ismerteti. Az iratok kezelése gyüjtőszámos volt, az adott témára vonatkozó minden irat azonos szám alatt került nyilvántartásba. Miután segédletek nem maradtak fenn, ezért ez a megoldás a kutatás számára is a legkedvezőbb. £ Tz a A belügyminisztérium főfelügyelete alá tartozó szervek között nem minősült fegyveres alakulatnak, mégis ezen a helyen foglalkozunk a kerületi tűzrendészeti_felügyelő irataival. A levéltárban VI.11. fondtörzsszám alatt található az irategyüttes, amelynek kutatása helytörténeti szempontból inkább a tűzvédelem irányítására, a tűzoltók képzésére, elsősorban a tűzoltó
