Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VI. fondcsoport. A közigazgatás területi szakszervei
1- 313 -A BELÜGYIGAZGATÁS SZERVEINEK IRATAI /Komoróczy György/ A fegyveres, karhatalmi és tűzvédelmi szervek iratai közül a kapitalizmus korából mindössze négy iratképző szerv anyaga maradt meg a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban. Ezeknek megmentése is több nehézségbe ütközött, mert a különböző költöztetések és ellentmondó intézkedések során a háború pusztítását elkerült iratok nagy része annyira megrongálódott, hogy selejtezésük indokolttá vált. Begyűjtésüket a levéltár 1952-ben kezdte meg, majd fondókra tagoltan rendezte, végül a Levéltárak Országos Központjának előírásaihoz igazodóan az egykorú kezelési elvek figyelembe vételével s a regisztratúrák meghagyásával állagokra, illetve sorozatokra tagolta. A fennmaradt iratképző szervek között VI.1. fondtörzsszám alatt került nyilvántartásba a m. kir. államrendőrség debreceni kapitányságának iratanyaga 1924-1944 évekből. A felszabadulás után keletkezett iratok itt őrzött hányada más fondcsoportba került /XXIV./ A meglévő kapitalista korabeli iratok sajnos nagyon hiányosak; az ügykezelési és ügyviteli anyag csaknem teljesen megsemmisült s mindössze a segédkönyvek állnak renddlkezésünkre. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy az iktató- és mutatókönyvek a helytörténeti kutatásnak nem nyújthatnak segitséget. Az iktatók és mutatók ugyanis az esetek tárgyát kivonatosan ismertetik, neveket tartalmaznak, megjelölve az iktatmány célját s az irat rendeltetését. Ezzel sok esetben még szolgálati idő igazolására, személyzeti kimutatások készítésére, a hivatalszervezet felépítésének tanulmányozására, a politikai üldöztetések megállapitására, az ügyészségi feljelentésekre, a büntetések mértékének megismerésére alkalmas adatokat tartalmaznak. A rendőrség államosításának gondolata - az önkormányzat ok hatósága alatt álló rendőri karhatalmak és más rendészeti közegek megszüntetésének szándékával - először az 1872. évi 36. t.c.-ben merült fel, amikor megszervezték az ú.n. "fővárosi rendőrséget", miután magának Budapestnek különleges helyzetet biztosítottak. A fővárosi rendőrség azonban még nem volt kifejezetten államrendőrség, mert ez az intézmény csak később, a csendőrség megszervezése után alakult ki. Az 1881. évi 21. t.c.-kel kezdődött meg az állami rendőrszervezet kialakítását, egyelőre Budapesten, de annak hatásköre és illetékessége fokozatosan kiterjedt 1889-ben Újpestre és Rákospalotára, majd 1912-ben a főváros kőiül fekvő kisebb városokra. Vidéken a rendőrség továbbra is az önkormányzat tanácsának, gyakorlatilag első tisztviselőjének az irányítása alatt maradt egészen 1919-ig s mint városi rendőrség működött Debrecenben is, a munkásmozgalom ellen küzdő kérlelhetetlen erőszak szervezetként. A városi rendőrség iratait a városi önkormányzat ismertetése kapcsán bemutattuk, emiatt ezen a helyen most azzal nem foglalkozunk. A Tanácsköztársaság leverése után a munkásoktól és az öntudatosodó, felébredt parasztmozgalmaktól való félelem sugalmazta a rendőrség teljes államosításának eszméjét azzal a határozott céllal, hogy a fegyveres erőknek ez a
