Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

V. fondcsoport. Megyei városok és községek

- 289 -értelmében a Román Szocialista Köztársaság részére átadta az odatartozó községi iratokat és csak a Magyarországot illető együtteseket tartotta vissza.

Ha mégis találhatók oda tartozó töredékek, annak oka, hogy 1952 után kerültek levéltárba.

De a községek működése során keletkezett iratokon túlmenően felhivjuk a figyelmet arra, hogy egyetlen község története sem rajzolható meg kizárólag a nevük alatt őrzött iratok alapján. A községek mindenkor beletartoztak valamely járás, azon fölül a vármegye, az ország államigazgatási hálózatába. A községi iratok csak járulékos mozaikok a nagy egésznek a rendszerében. Ez az értékelés még akkor is érvényes, ha viszonylag gazdag források maradtak fenn, akár a testületi, akár az igazgatási anyagban, s még különösebben akkor, ha szórványos iratok állnak rendelkezésünkre. A szociális felmérések pl. az 1940- es évekből alig maradtak reánk, de megtalálhatók az Országos Levéltár iratai között; vagy a szervezeti változások - a jogszabályok helyi hiánya miatt - a belügyminisztériumnak ugyancsak az Országos Levéltárban kezelt iratai között őrizték meg. A mezőgazdasági jelentések ugyanott a szakminisztériumi /FM/ levéltárban vannak, a község kereskedelmi élete forrásai szintén. Ezeknek a jelentéseknek egy része ugyanis a volt vármegyei levéltárakból is hiányzik.

A községtörténeti kutatások mindezeknél fogva komplex vizsgálódást követelnek, mert sehol sem található egyetlen helyen valamely község történeti forrásanyaga hanem azt ki kell bányászni, szorgos kutatómunkával meg kell keresni. Ehhez a kutatáshoz azonban nagy segítséget nyújt a községek neve alatt helyben őrzött és kezelt fondok hosszú sora is.

X S K

A községi iratok anyagának bemutatásánál az eddigiektől eltérő módszer szerint járunk el. Eddig ugyanis minden iratképző szervet önállóan ismertettünk de ezt az eljárást részben terjedelmi korlátok, részben amiatt, mert a községek legnagyobb része feldolgozatlan, ebből az alkalomból nem követhetjük. Emiatt e fejezetnél általános jellemzést nyújtunk a községek szervezetének általános helyzetéről.Ezt az eljárást az is indokolja, hogy a községek felépítése a legtöbbször azonos volt, legföljebb a létszám, a költségvetés aránya és mennyisége változott, a hatalmi testület hatásköre s maga a végrehajtószolgálat ágazati rendje rendszerint megegyezett.

A kapitalista korabeli község nem települési fogalom, hanem politikai - -szervezeti egység. Sokan azt hiszik, hogy a "község" értelmezése azonos a települési rendje alapján falunak nevezhető területtel és annak gazdasági, társadalmi szerkezetével. Ez a felfogás téves, miután a község olyan politikai szervezet, amely meghatározott törvény alapján és annak korlátái között saját belügyeit önállóan intézi, miközben végrehajtja magnak a törvénynek, a kormánynak és a törvényhatóságnak az állami és a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendelkezéseit.^Ebben az értelemben a község önkormányzati szervezet, önkormányzati jogokkal rendelkezik, megilleti a jogalkotás kiváltsága, jogszabályai' - szabályrendeletei - azonban semmiképpen sem lehetnek ellentétben az országos