Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

V. fondcsoport. Megyei városok és községek

- 249 -V.B.147/a-b. HAJDUDQROG VÁROS HADHAGYSZÉKÉHEK IRATAI 1848-1869

1 kötag, 1 kötet, 0,10 fm

1-2 HacLnagyazéki jegyzőkönyvek 1848-1850, 1861-1867 mutatóval; hadnagyszéki iratok 1861-1869

V.B. 148/a-c. HAJDÚDOROG VÁROS HADHAGYÁÜAK IRATAI 1848-1871

3 köteg, 2 kötet, 0,30 fm

1-5 Hadnagyi elnöki iktatókönyv 1855-1859; hadnagyi hivatal jegysőköiyve

1866-1869, mutatóval; elnöki iratok 1852-1859; általános közigazgatási iratok 1862-1871

V.B.149. HAJDUDOROG VÁROS SOMMÁS BÍRÓSÁGÁNAK IRATAI 1869-1871

1 köteg, 0,04 fm

1 Sommás biróság előtt tárgyalt ügyek iratai 1869-1871

Hajdúdorog; önkormányzati igazgatása 1872-1944.években /Komoróczy György/

A kiegyezés után alkotott 1871. évi 18. t.c. alapján megváltozott az ország alsó és középfokú közigazgatási szervezete. A Hajdúvárosok közül Vámospércs nagyközségi szervezetet kapott, de mindegyiknek közigazgatási irányit ója a hajdúkerület maradt, amely csak 1876-ban szűnt meg. A történelem folyamán első Ízben az 1871. évi 18. t.c. juttatta érvényre azokat a változásokat, amelyek a gazdasági élet területén a hajdúvárosokban már korábban végbementek, és ezzel kidomborodtak a korábban egységes jogállást élvező hajdúvárosok eltérő vonásai is.

Az emlitett törvény alapján Hajdúdorog "Szervezési Bizottsága" 1872 április 12-én ült össze, amely elkészítette a legtöbb adófizetők jegyzékét, a vagyonnal biró kiskorúak kimutatását, majd véleményt nyilvánított a városigazgatás szervezeti rendjéről. A tisztségviselők létszámát a hajdúkerületi választmány 1872. junius 7-i ülésén döntötték el, amely már bizonyos eltéréseket mutatott a korábban azonos hajdúvárosok között. Maga Hajdúdorog rendezett tanácsú várossá lett; amikor pedig az 1876. évi 33. te., megszüntetve a hajdúkerületet, és egyidejűleg különböző városokból, községekből kialakította Hajdú vármegyét, Hajdúdorog is ennek illetékessége alá került és az 1886. évi 22. t.c. érvénybe lépéséig rendezett tanácsú városi szervezetében élt.

Az 1872 óta rendezett tanácsú városnak felépítése eltért a korábbitól.

A valóban polgári jellegű első képviselőtestületi választás 1872 július 8-án zajlott le. Ebből az időből ismeretlen a választójogosultak száma, de néhány évvel később, 1878-ban 751 földmives, 23 iparos, 9 kereskedő, 14 értelmiségi,

5 tisztviselő, tehát az összlakosság 10 %-a rendelkezett választójoggal. A