Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
V. fondcsoport. Megyei városok és községek
- 236 -viselőtestület tagjai sorából kiestek a legtöbb adót fizetők, helyüket azonban nem pótolták* Társadalmi szervekként alakultak meg a munkástanácsok és a katonatanácsok, de ezeknek tagjai az önkormányzati szervekben alig jutottak képviselethez. A képviselőtestület hatáskörét igyekezett háttérbe szoritani az 1919. évi 8* néptörvény a néptanácsok létrehozásával. Hajdúböszörményben a néptanács 1919 február 22-én alakult meg és tartotta első ülését* E szervnek át kellett volna vennie a képviselőtestület jogkörét, de a tényleges átvételnek nincs Írásos nyoma. Kétségtelen, hogy a néptanácsban már a munkásosztály képviselői is helyet foglaltak, sőt azok közül néhány an a Tanácsköztársaság idején vezető szerepet játszottak. A városi magisztrátus korábbi szervezete egészében fennmaradt. A tisztviselők nagy része szemben állt a forradalommal s bár a Pártközi Bizottság a polgármester tanácsadó testületéként működött, a végrehajtás során irányelvei nem mindenkor érvényesültek. Egy későbbi polgármesteri jelentésből megáilapitható, hogy a munkástanács /szerinte azonos volt a néptanáccsal/ "irányította a közélet minden orgánumának működését”, de nem minden kezdeményezését hajtották végre. 1919 március 22-én a néptanács azonnal átalakult munkás tanáccsá, és - ugyancsak a polgármester későbbi jelentése szerint - "azonnal hathatós és széleskörű intézkedéseket tett", amelyek kiterjedtek a szociális gondozásra, az államositásokra, az iskolapolitikára. Még a jobboldali jelentés is elismerte, hogy a munkástanács szerve: a direktórium "kifelé erős fegyelmet és tekintélyt tartott". E kérdés bővebb kifejtése nem kötetünk lapjaira tartozik, ezért az eddigi publikációktól, valamint a további kutatásoktól várjuk, hogy tájékoztassanak a közigazgatásnak mind szervezetéről, mind tartalmi tevékenységéről. A Tanácsköztársaság leverése után a közigazgatás területén ismét az előző közigazgatási jogszabályok léptek életbe. A virilizmus visszaállítása a képviselőtestületet újból az uralkodó osztály küzdőterévé tette. Az 1929. évi 30. t.c. sem módosított kedvezően, sőt inkább a választói jogosultság feltételeit szigorítva, még nehezebbé tette az iskolázatlan, szegényebb néprétegek érvényesülését. Az 1929. évi 30. t.c. után Hajdúböszörmény a többi - korábban rendezett tanácsú - városi joghatósághoz hasonlóan, megyei várossá alakult át. Ez a névváltozás azonban a város hatalmi szervezeteinek jogállását nem befolyásolta, csupán a hatalom gyakorlásának módjára volt hatással. A törvénnyel ugyanis a szükebb városi tanács elvesztette hatósági jogkörét; továbbra is tartott üléseket, de azoknak jellegét inkább az egyszerű tanácskozás határozta meg, és ha döntöttek is, az nem állhatott ellentétben az előterjesztett javaslatokkal. A tanács helyett a polgármester vette át eddigi jogainak kiszélesítésével - a hatósági funkciót, aki e jogkört az ügyosztályvezetőkre átruházhatta. Ezzel a kollektiv testületi döntések rovására, növekedett a vezetők egyszemélyi felelőssége, ugyanakkor szélesebb kapu nyilt a hivatalos
