Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 138 -két az alispán látta el. A járásban működő kültisztviselők voltak: 2 szolgabiró, 2 járási orvos, 2 segédszolgabiró. Emellett 3 csendbiztosi állást is szerveztek a megyében.

Az 1887. évi szervezési szabályrendelet némi változást hozott a tisztikar összetételében. Központi tisztviselők voltak: alispán, főjegyző, árvaszéki elnök, tisztiügyész, pénztárnok, ellenőr, pénztári segédtiszt, főorvos, főszámvevő, alszámvevő, 2 árvaszéki ülnök, 3 aljegyző, biró, 1 járási orvos. Jellemző, hogy az egészségügyi létszámot csökkentették, megszüntetve az egyik járási orvosi és a megyei állatorvosi állást. Ez utóbbit még az 1883. évi háztartási szabályrendelet szüntette meg, s attól kezdve a hatósági állatorvosi teendőket az állami állatorvos látta el, másrészt járvány idején a községi állatorvosok segitségét is igénybe vették.

A későbbiek során a létszám némileg változott.

Az__iratok_levéltár^i__z^endsse^re

Az önkormányzati igazgatás szerveinek iratanyaga saját nevük alatt nyilvántartott fondokra tagolódott.

Hajdú vármegye alispánjának fondjához tartoznak az elnöki iratok, melyek az alispánhoz küldött bizalmas leiratokat, jelentéseket tartalmazzák. A belügyminiszter közölte a politikai, szempontból megfigyelendő személyek nevét, a betiltott sajtótermékek cimét, elrendelte a "nemzetközi anarchisták" körözését, s az erre vonatkozó iratok szép számmal megnaradtak, s részben a témacédulák alapján kutathatók. Jelentések találhatók az aratási szerződések megkötéséről, a mezőgazdasági munkáshelyzetről is.

A közigazgatási iratok tárgyköréről igen jó tájékoztatást ad a Bihar megyei alispáni iratok tárgyi csoportositása alkalmával kialakított rendszer, s a tartalmi ismertető. Megemlítendő, hogy az irattári rendszer nem egységes a tárgyalt korszakban. 1879-ig az iratok az iktatószámok szerint, 1880-1902-ig irattári számok, 1903-1944-ig alapszámok szerint nyertek elhelyezést. A kutatásban nehézséget okoz, hogy az alapszámok kikereséséhez szükséges u.n. sorkönyv sok évből hiányzik, ezért a keresett irat nem mindig található meg. Ezen állapot megszüntetése végett folyamatban van azon évi iratok témacédulázása, amely évből nincs segédkönyv. A témacédulák révén az iratok tárgyköre és jelzete könnyen megállapítható, egyébként a mutatók alapján történik a kutatás.

A_ma30d^okú_rendori_biLriibetobiróis±/ iratok ipari, épitési, kisebb árdrágitási, élelmezési, vadászati kihágási ügyeket tartalmaznak. Jellemző a kor viszonyaira, hogy a munkásbiztositás elmulasztása, munkakönyv visszatartása, bérkövetelés miatt viszonylag sok ügyet tárgyaltak másodfokon is. Az iratok a mutató alapján, az 1921. év egyenkénti átnézéssel kutatható.

Az útlevélkiállitó hatóság iratai az útlevélkérelmeket és az útlevélnyilvántartásokat tartalmazzák. Főként a nyilvántartások hasznosíthatok a kutatásban, mert ezek nagyobb időszakból megnaradtak, s tájékoztatnak, hogy mely területről, hova utaztak külföldre, s megjelöli, hogy kivándorlásról van-e szó, vagy csak időszakos utazásról.