Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
J- 139 -A_tisztoUg^réaz_ira.^ai kezdetben az iktatószámok sorrendjében kerültek irattárba. A vármegyei ügyviteli szabályzat megjelenése után a közigazgatási ügyeket elválasztották a gyámügyektől, I. és II. kútfőben kezelve az iratokat. Az irattári rendszer annyiban eltér a Bihar megyei tiszti főügyészétől, hogy az I. kútfőben kezelték a kincstár képviseletében keletkezett iratokat, s nem nyitottak III. kútfőt. Érdekes, hogy az I. kútfőbe sorolták a tiszti ügyész társadalmi tevékenységével kapcsolatos iratokat, pl. az iskolánkivüli népművelési bizottságban, vagy a Reviziós Ligában tartott előadásokra vonatkozó ügyeket is. Az iratokat célszerűbb egyenként átnézni, mivel a nagyon hiányos segédletek éppen a meglevő iratanyagról csak egyes évekből tájékoztatnak. A megye i-^sztifőorvosának iratai igen hiányosan maradtak meg, s tulajdonképpen az államosított, m. kir. tisztifőorvosi hivatal iratait tartalmazzák. Az általános iratok főleg az óvodák felügyeleti hatósági jogkörében keletkeztek: az óvónők személyi ügyei, az óvodák fenntartási iratai, óvónők továbbképzése, óvodák foglalkozási terve találhatók az állagban. Az egészségügyi statisztikák is 1937 után keletkeztek, de visszamenőleges bázisadatok közlésével, s kiinduló évként 1900 tekinthető. Az óvodai_felü^eleti_iratok felügyelőbizottsági jegyzőkönyveket, az óvodai költségvetésekre vonatkozó alispáni határozatokat, az óvónők név szerint kezelt személyzeti anyagát, statisztikát, s néhány óvodai mesejáték szövegét tartalmazzák. Az 1937. előtti iratok a tárgyköri összetartozás folytán kerültek az állagba. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók. A vármegyei_számyevőség_iratai gyűjteményjellegű fondot képeznek, tekintet nélkül az 1902: 3. t.c. alapján történt államosításra, s az előállott szervezeti változásokra. Gyakorlatilag, de az országos fondutasitás alapján is az iratokat együtt kell tartani, mert a számvevőség tevékenysége szorosan kapcsolódott a megye önkormányzati igazgatásához az államosítás után is. A megmaradt iratanyag igen hiányos, főleg az alapok főkönyveiből áll; részletesen felsorolja azokat a leiró rész. A számvevőség őrizte a vármegyei dijnokok és alkalmazottak törzskönyvi lapjait, valamint a vármegyei ingatlanok törzskönyvét. A főkönyvek és törzskönyvek egyenkénti átnézéssel kutathatók. A törvényhatósági állatorvosi szolgálatot az 1900: 17. t.c. államosította. Az iratok az 1930. évből maradtak meg, s az állatorvosi szolgálatról Írott jelentéseket, a külföldre szállított állatok, vásárok kimutatásait, állategészségügyi rendeleteket, havi és féléves jelentéseket tartalmaznak. A húsvizsgálati tanfolyam hallgatóinak a névjegyzéke 1909-1913. közötti időből maradt meg.
