Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 137 -IV.B.903. HAJDÚ MEGYE TH. BIZOTTSÁGA IGAZOLÓ VÁLASZTMÁNYÁNAK IRATAI

1 köteg, 0,10 fm

Jkv-k és ügyiratok 1933-1934

IV.B.904. HAJDÚ MEGYE TH. BIZOTTSÁGA KÖZPONTI VÁLASZTMÁNYA BIZOTTSÁGÁNAK

IRATAI

2 köteg, 8 kötet, 0,90 fm

1-3 Ügyiratok 1877-1892, 1925-1937, 1939, 1943; iktatókönyvek 1877-1879, 1892

4-5 A politikai jogvesztések nyilvántartása 1921, 1923, 1927-1938 6-10 Országgyűlési képviselőválasztott névjegyzéke 1879-1903, 1922-1923

HAJDÚ MEGYE ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁSA /Ujlaky Zoltán/

1876-1944

Szervezet és hatáskör

Hajdú megye alakuló közgyűlésén, 1876 szeptember 4-5-én a törvényhatósági bizottság megállapította a járások szervezetét és a tisztviselői kar létszámát. Két járást szerveztek: a nádudvari járáshoz tartozott Nádudvar, mint székhely, Szovát, Földes, Püspökladány, Tetétlen, Kab,a, a balmazújvárosi járáshoz pedig Balmazújváros, Ősege, Egyek, Mikepércs, Sámson, Téglás, Vámospércs nagyközségek, valamint Alsó- és Felső-Józsa kisközségek. A járás székhelye Debrecen volt.

Az 1887* évi szervezési szabályrendelet fenntartotta ezt a járási beosztást, de a balmazújvárosi járáshoz csatolták a községgé átszerveződött Hajdúszovátot is.

A nádudvari járás székhelye 1910-1929. Hajdúszoboszló, 1929-től pedig Püspökladány lett, s a járás neve is e szerint változott.

A balmazújvárosi járás elnevezése 1902-től központi járás lett, ugyanekkor Hajdúböszörmény székhellyel megszervezték a haj dúb ősz örményi ÍÁrást.t melyhez a községgé alakult Hajdúhadház, Hajdúdorog, Téglás és Józsa került. E járás 1925-ig állt fenn, ekkor községeit visszacsatolták a központi járáshoz, Hajdúhadház pedig ismét rendezett tanácsú város lett 1924-1934 között, utána nagyközségként csatlakozott a központi járáshoz.

A Hajdú megyei önkormányzati igazgatás működése, - a szervezetét szabályozó törvények, rendeletek azonossága folytán - hasonlított a Bihar megyei hez, s a rendeletek ismertetését az átfedések elkerülése miatt mellőzzük.

Megemlítendő azonban az 1876 szeptember 5-én elfogadott tisztviselői létszám. Az alispán mellett a következő központi tisztviselői állásokat szervezték: főjegyző, tiszti ügyész, pénztárnok, 2 árvaszéki ülnök, 2 aljegyző, számvevő, mérnök, főorvos, levéltárnok, állatorvos. Az árvaszéki elnöki teendő

T