Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
-5-községek küldték el megbízottaikat, vagy a járások tisztviselői jelölték ki a néhány községből elküldendő követeket. A közgyűlés új tisztikart sem választott, szemben a városokkal; az 1847-es tisztújitáskor kialakult helyzet maradt fenn; személyi változás, pl. az alispán esetében, csak ott történt, ahol az életkor miatt amúgyis tárgytalanná vált a tisztség megújítása. Ennek következtében magának a megyei magisztrátusnak összetételében nem mutatkozott meg az a nagy fordulat, amely a polgári forradalommal a politikai közélet területén bekövetkezett. Az igazgatási rendszer, a megyei hivatalok felépítése is lényegében a korábban kialakult ágazati formákra támaszkodott; a leglényegesebb változást a megyei igazgatáson belül az igazságszolgáltatás különválasztása jelentette, de a bíróság ezzel nem vált függetlenné, hanem továbbra is a megyei kormányzat hatáskörében maradt, mint annak egyik osztálya, a másodalispán elnöklete alatt, megyei törvényszék néven. A megyei bizottmány, - mint az önkormányzati szervezet legmagasabb fóruma - közgyűlésen testületi keretben intézte a nagyobb jelentőségű ügyeket. A közgyűlés elnöke a főispán volt, akit távollétében az alispán helyettesitett. A részmunkálatokat az ad hoc feladatokra megválasztott különböző albizottságok látták el, mint az adókivetési, a népösszeirási, a honvédelmi bizottság. Utóbbi főként a nemzetőrség szervezésével, a későbbiekben a honvédtoborzásokkal, a katonai beszállásolásokkal foglalkozott. Az első megyei bizottmány 1849 augusztus 2-án tartotta utolsó ülését; ezután a debreceni csatában legyőzött honvédsereg visszavonulása, majd a cári és később az osztrák haderő előnyomulása már lehetetlenné tette a közgyűlés összehívását. Az osztrák császári önkormányzat önkényuralma idején Bihar megye sem rendelkezett semmiféle önkormányzati joghatósággal. Csak az abszolutizmus nyilt módszereinek felszámolása után alakult meg a második megyei bizottmány, amelynek létrejöttét az I860 október 20-án kiadott u.n. Októberi diploma tette lehe t övé. * " Az Októberi diploma szabadabb politikai légkör érvényesülését vonta maga után.Hatására országszerte ismét életrekeltek a megyei önkormányzati testületek, amelyek lényegében az 1848-ban megválasztott tagpkkal gyűltek össze-. Újabb választásokra csak ott került sor, ahol a régebbi tagok elhalálozása, vagy a községből történt végleges eltávozása miatt pótlásra volt szükség. De ebben az esetben is a népképviselet elvének érvényesításe inkább politikai, mint társadalmi érdekből történt. Uj személyekként azok kerültek az új megyei bizottmány tagjai közé, akik az 1848-as elveikről voltak ismeretesek; a bizott, , , ő many munkájára azonban a feszült politikai légkör rányomta belyeget. A változás során felszámolták a volt megyefőnöki intézményeket és a Bach-korszakban kialakított szolgabirói hivatalokat, visszaállították a megye területi illetékességet. A Bach-korszakban Bihar megye a nagyváradi kerülethez tartozott, s azon belül két részre: Észak- és Dél-Bihar megyékre tagolódott. Most a feudális kor területi szervezetét állították helyre, ennek megfelelően a második megyei bizottmány a megye illetékességi területéhez tartozó összes
