Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 129 -IV.B.901. HAJDÚ VÁRMEGYE ÉS DEBRECEN VÁROS KÖZÖS FŐISPÁNJÁNAK IRATAI /Komor6czy György/ 1876-1944 Hajdú vármegye az 1876. évi 33. t.c. alapján a megszüntetett hajdúkerület városaiból, valamint több - korábban - Szabolcs és Bihar vármegyei községből 1876 szeptember 4-én alakult meg. A vármegyébe kinevezett első főispán Miskolczy Lajos lett, aki ezt a tisztséget 1883-ig töltötte be. Őt 1883-1901 között Dégenfeld József követte, akit a vármegyét 1903-ig kormányzó Puky Gyula váltott fel. Domahidy Elmér 1903-1906 között, Veszprémy Zoltán 1906 április - - 1910 között, Domahidy Elemér 1910-1918. volt a főispán, 1918-1919-ben Rásó István, 1920-1922. években Szomjas Gusztáv, 1922-1923 között Miskolczy Lajos, 1923-1932 években dr. Hadházy Zsigmond, 1932-1937-ben báró Vay László, 1937- -1938. között Fáy István, 1938-tól 1941-ig Lossonczy István, az 1942-1943« években Szilassy László, 1943-1944. között Bessenyey Lajos töltötték be a tisztséget. A főispán állásához a kormányhatalom képviselete fűződött, bár az önkormányzati jogok gyakorlásába nem volt beleszólása, hatalmánál fogva lényegében mégis minden ügyet ellenőrizhetett s főként mint a törvényhatósági bizottság közgyűlésének,valamint az 1929. évi 30. t.cikkel szervezett kisgyülésnek, továbbá a közigazgatási bizottságnak elnöke,az állami érdeket az önkormányzat rovására is érvényesíthette. Politikai kérdésekben a főispán az egész vármegye szinte teljhatalmú uraként járhatott el a csendőrség és más karhatalom igénybevételével, a főszolgabirók irányításával kétségbevonhatatlan befolyást gyakorolhatott mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választásokra. Hatásköréről különben a Bihar vármegye főispán! fondjának ismertetése során szó volt. Hajdú vármegye főispánja legtöbbször azonos volt Debrecen főispánjával, sőt volt időszak, amikor még Bihar vármegye élén is ugyanaz a személy állt, A fent felsorolt főispánok legtöbbje egyidőben betöltötte a debreceni főispán tisztségét is, 1922 november 21 - 1923 március 16 között pedig Miskolczy Lajos három főispáni méltóságot: Bihar és Hajdú vármegyék, valamint Debrecen város élén állt. Emiatt a személyi összefonódás miatt a most ismertetés alatt álló fondban kezelt iratok nemcsak Hajdú vármegye történetének egy-egy szakaszára vonatkoznak, hanem a közös főispánok idejéből részben Debrecen város életének forrásait is tartalmazzák. A főispánok hatáskörébe legtöbb esetben, és éppen a kritikus háborús esztendőkben, majd a háborús veszteségek leküzdésének idején közellátási feladatok megoldása is tartozott. Irataik ezért a háborús gazdálkodás megvilágítására, az ellátatlanok számának megismerésére, a terméseredményekre stb. gazdag adatokat tartalmaznak. Különösen fontosak ebből a kiindulópontból azok az információk, amelyeket az 1918-as polgári forradalom történetére, a Tanácsköztársaság bukását követő román megszállásra és az erdélyi menekültekre nyújtanak a főispáni iratok.
