Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

-4-BIH^_JgGYE_^25¥á^ZATI_SSRVBI /Komoróczy György/ 1843-1871

A polgári forradalom eredményeként megszületett 1848. évi törvények egyike, a 16. t.c. intézkedett a megyei önkormányzatok "ideiglenes gyakorlatáról." Ez az' "ideiglenes gyakorlat" azonban a szabadságharc, majd az osztrák önkényuralom, végül az 1860-as években végbemenő politikai változások miatt valójában 1871. végéig maradt fenn.

Bihar megyében az önkormányzati szervezetekben 20 éven át az 1848-ban megalakult megyei bizottmány képviselte a legfőbb helyhatósági testületet; bár összetétele időnkint változott, működése pedig szünetelt, felépítésének alapelvei azonosak maradtak. Emiatt a három - később ismertetendő - megyei bizottmány munkakörét és iratait együttesen tárgyaljuk.

Az 1848, évi 16. t.c. hatása több vonatkozásban maga után vonta az önkormányzat szervezetének átrendezését. A megyei bizottmány képviseleti rendszere más, polgári alapokra helyeződött. A megyék rendi- feudális jogállása persze korántsem szűnt meg teljesen, de a változás a feudális nemesség korábbi kizárólagos egyeduralmának véget vetett.

A nemesi megye a forradalmi törvényekkel jogilag megszűnt, teljes polgári átalakulása azonban nem rögtön, hanem lassú folyamat eredményeként, 1872-re következett be.

E fejlődésnek három szakasza figyelhető meg: az első az 1848-1849. évi szabadságharc ideje, amikor az első megyei bizottmáry irányította a megye belső életét. A második szakasz az I860, évi Októberi diplomával kezdődött, a harmadik pedig a kiegyezéstől 1871-ig számitható.

Az első szakaszban a volt nemesi - feudális képviseleti rendszert c népképviseleti alapon történt választás után létrejött megyei bizottmány váltotta» fel. Az új magyar kormány, az első Független Felelős Minisztérium, 1848. április 11. kinevezése után április 19-én a Belügyminiszter elrendelte az új közgyűlések összehívását. A március folyamán megalakult Közbá"Wjrsági Bizottmányirányi tásával az országgyűlési képviselőválasztások érdekében választókerületeket szerveztek, majd a választások lebonyolitására a megye tex-dletén állandó bizottmányt hoztak létre.

A megyei közgyűlés május 1-én ült össze. Az új kormány a korábbi gr. Zichi Ferenc helyett Beöthy Ödönt nevezte ki Bihar megye főispánjává, aki elnöki megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy "mind az eddigi kizárólagos joggal birt osztályból, mind a községek képviselő tagjaiból több ezernyi honpolgárok jelenléte" a munka zavartalanságát biztosítja.^ Megnyitó beszéde ezzel kifejezte a közgyűlés összetételének a korábbiaktól eltérő voltát. A lélekszám arányában minden község elküldötte a maga képviselőit; közöttük a közgyűlésen a birtokos nemességen kivül elsősorban olyan személyeket találunk, akik szabad pályán szerzett vagyonukkal, szellemi pályán elért sikerekkel kiemelkedő szerepet játszottak egy-egy területen. Uj választások nem voltak, csak új megbízatások a korábbi jogcimen túlmenően. A megyegyülésre vagy a