Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 116 -A kerületi főkapitány hivatalának szervezete az 1863-‘ban megállapított 2 szabályrendeletben foglaltaknak megfelelően alakult , a munkaágazatok kiépítése azonban már korábbi történeti hagyományok figyelembe vételével történt. Az 1863-as jogszabályban megállapított struktúra azonban az iratok alapján ellenőrizhető, mert ha nem is minden szervezeti egységnek maradtak fenn az iratai, a főkapitányi utasítások és az egyes ügyek előadóira történt szignálások magának a felépítésnek rendjét bizonyítják. A főkapitány a "kerület kormányzója" volt. Helyettese az alkapitány, közvetlen előadója a másod alkapitány; az alkapitány vezető személy, aki gondoskodott, hogy minden tisztviselő és egyéb hivatali személyek hivatalos foglalatosságaiknak pontosan eleget tegyenek s a közvégzéseket serényen végrehajtsák." Ebben a munkakörben l%iyegében az egész kerület adminisztrativ-operativ irányitója volt. A főkapitány jelenléte esetén személyes hatáskörben, de beosztottjai utján az alkapitány intézte a katonasággal kapcsolatos problémákat, irányította a törvénykezési ügyeket, ellenőrizte a csendbiztost, stb.. A törvényszék táblabiróinak jogkörét külön szabályozták, de azok is a kerületi tisztikar állományába tartoztak, A tényleges hivatalvezetés mind közigazgatási, mind igazságszolgáltatási ügyekben a jegyzői karra tartozott. A hivatal élén a főjegyző áll, hozzá voltak beosztva változó létszámmal a kerületi jegyzők, A főjegyző mellett a közigazgatási és igazságszolgáltatási ágazatban széleskörű jogkörrel rendelkezett a kerületi főügyész, aki mellett általában legalább egy ügyész töltötte be az ügyintézői munkakört. A vezető tisztségviselők közé tartoztak a házipénztárnok és a számvevő. Önálló hivatalszervezet élén állt a kerületi levéltárnok, a kerületi mérnök, a kerületi főorvos, a hozzá beosztott seborvos. A várnagy a székházzal, a városi ingatlanokkal, a börtöngondnoksággal foglalkozott. A közrendészet ügyeinek felügyeletét a csendbiztos látta el a hozzá beosztott pandúrok által. A kerületi adminisztráció Írásbeli ügyvitelének ellátása az iktatóra, a kiadóra és az irodai személyzetre tartozott, A közgyűlés elé kerülő ügyeket a főkapitány, vagy a közvetlen vezetése alá tartozó személyzet bírálta el és adta ki a szakelőadók részére, A hajdúkerület fenntartotta a korábbi évtizedekben még meglévő állásokat a közegészségügy, a tűzvédelem, a kisebb munkák ellátása érdekében. Az ilyen természetű feladatokra különböző ágazatok szerint alkalmazott szegődményeseket vett fel, közöttük a kerületi bábákat, kéményseprőket, őrszolgálati káplárt s azoknak az irányítása alatt álló személyeket, lovas hajdúkat, tiszti legényeket, pandúrokat, irodaszolgákat. Utóbbiak azonban nem tartoztak a tisztviselők állományába és sem ügyviteli, sem ügyintézői munkakörökben nem foglalkoztatták őket. A levéltárban ma is meglévő kerületi fondok sorában önálló egységet alkot a számvevői hivatal. Ez a hivatal a feudális kori városgazda resszortjából fejlődött ki, de az 1848-as törvények alapján, majd főként az abszolutizmus idejéh bekövetkezett változások folytán a hadiadót kiemelték a vármegyei és a
