Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1623/1625 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 41. (Debrecen, 2010)

2. Sára, a Perecsényi (Pereczenij) Márton felesége, aki jártas a szövés mesterségében a takácsmesterek közössége kérésére és felszólítására megjelent velünk szemben, élő szóval és önként ilyen vallomást tett. O ezentúl soha semmilyen időben a takács céh és a mesterek ártalmára és kárára festett vagy más bármiféle szövetet nem készít az áráért, s nem keres pénzt ezzel a mesterséggel, ha pedig a saját használatára kell neki majd szőni, ne merészelje a mesterek tudta és engedélye nélkül megtenni.

3. Május 1. Veres (Veres) Gergely a Dezső (Deseo) Benedek összes vagyonát 70 forint miatt letiltja. Margit, a Varga (Varga) Pál özvegy felesége két fiával, Balázzsal és Bálinttal velünk szemben megjelenve vallomást tettek, a többieknek, a fiaiknak terheit magukra vállalva, hogy ők igen nagy szükségtől hajtva az atyai házat, mely a Szent Anna (S. Anna) utcán található az északi részen, keleti szomszédságban a Borsi (Borsi) Lőrinc, nyugati pedig a Varga (Varga) János házával, örökös jogon odaadták és eladták Veres Mártonnak 70 forintért, mely eladásról közzétették és kiadták a leveleket.

510. oldal

Május 11.

A fent írt szerződési levelek másolatai Egyedül Istené a dicsőség!

1624.

1. Mi, Szabó (Szabó) Jánosné, Szegedi (Zegedi) Anna asszony és Kun (Kun) Szabó (Zabo) Tamás né, Katus asszony, Debrecenben (Debreczen) Ia kozák teszünk ilyen vallást ez mi leveliinknek rendiben. Hogy az mi édesanyánkkal, Szegedi Szegedi) Nagy (Nagj) Mártonné, Erzsébet asszonnyal és Szegedi Gáspárral, édes fiával, öcsénkkel, és bátyánkkal töltünk ilyen végezést, minthogy ez elmúlt napokban törvényben indulván az az mi édesanyánkkal, Erzsébet asszonnyal, és atyánkfiával, Szegedi Gáspárral, az mi édes megholt atyánktul, Nagy Mártontul maradt javaink felől meggondolván az élő Istent és az jövendőbeli atyafiságot, sok jámborok kérésére az törvényt hátrahagyván, atya fis ágosképpen egymás között megalkudtunk, adtanak minekünk kettőnknek egy személyre nyolcvan forintot, az mely teszen az két részre százhatvan forintot, az melyet fogadunk és kötünk arra magunkat, hogy soha az mi édesanyánkat, Nagy Mártonné Erzsébet asszonyt, sem az mi atyánkfiát, Szegedi Gáspárt, sem az ő kegyelmek maradékit és gyermekit sem magunk, sem gyermekünk és maradékunk sem éltekben, sem holtok után meg nem háborítunk, sem semmi törvénybeli orvossággal nem keressük kit sem, és még maradékunk is fejedelem gráciájával is fel ne bonthassunk. De ezt hozzátévén, hogy ha magva szakadna, tehát mireánk, és az mi maradékunkra maradjon holtunk után. Lőtt ez dolog ilyen jámbor személyek előtt, ez levelet pecsétünkkel is megerősítvén Debrecenben, május 11-én, a fent említett évben, 6 pecsét alatt.

77