Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1623/1625 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 41. (Debrecen, 2010)
történt és elkövetett csúf mocskolódás és a tisztelet megsértése ügyében így határoztunk. Mindkét fél, ahogy a prókátorok előadták, tanúkkal bizonyítsa előterjesztését és állítását. Kérik mindketten, hogy (írásban) adják ki a vizsgálatot. Január 14. 2. Két asszony, mégpedig elsőként a Lakatgyártó (Lakatgarto) Miklós, aztán pedig a Nagy (Nagj) Márton özvegy felesége, felperes egyik részről, valamint a Lakatos (Lakatos) Gergely özvegye, alperes között az atyai szerzett javak ügyében így határoztunk. A tanúk által világossá vált, hogy a felperes korábbi férjének, Lakatos (Lakatos) Miklósnak halála után semminemű javak nem maradtak és szálltak fiára, Gergelyre egy régi és düledezőben lévő házon kívül, és egy bizonyos kis értékű ácsszerszámon kívül, mivel élete végén szegény ember volt. Élete végén kitartással és szorgalommal újjáépítette a házát alapjaitól kezdve fiának, Györgynek, és még az ácsszerszámait is rendbe tette. Az pedig nem igaz, hogy az alperes asszony megbízta volna anyját fiának, Gergelynek megsegítése és a napi ellátása végett, tehát hogy viselje gondját. Éljen tehát az összes ráhagyott jóval, az újjáépített atyai ház alapját pedig annak értéke szerint ossza széjjel, a régi vasból készült ácsszerszámokkal együtt, becslés szerinti értékük szerint három egyenlő részre kell osztani, ahogy az elhunyt Gergely testámentumában benne foglaltatik. Két részre osszák, a felperes anyjának és a lányának, Varjú (Varjú) Gáspár feleségének. Harmadjára pedig a Lakatos György özvegyei, az említett felperes asszonyok távozzanak és tartsák magukat távol. A határozatunkat megfellebbezte a szenátusnál felülvizsgálat végett. 436. oldal Január 14. 1. Váci (Waczj) Gergely özvegye egyik részről, valamint Váci (Vaczj) István és Szappanos (Zappanos) András felesége között így határoztunk. Mindkét fél tanúkkal bizonyítsa állításait. A felperes férfi és a felperes nő azt, hogy az mely pártaövekel, kapcsokat és pohárt ők Váci (Vaczi) Gergelynén keresnek, az kik most is .... (?) vadn ak nála, nem Váci Gergelytiil, hanem az ő édesanyjoktul, ősiül maradiból áll. 2. Váci (Vaczj) Gergelyné ellenben bizonyítsa, hogy mikor ő ehhez az urához ment, vitt harminc forint ára érő jószágot az ura házához, szoknyát, búzát vitt, kit mind odaadott, s abból váltották ki az peres jószágot zálogból. 3. Boros (Boros) István alperes, az ifjú Sáfár (Sáfár) Miklós és az édesanyja, felperesek között bizonyos atyai szerzett javak ügyében így határoztunk. Mindkét fél tanúkkal bizonyítsa állításait. Sáfár Miklósáé bizonyítsa meg azt, hogy az ifjú Gál (Gál) Miklósnak, az ő vejének mindazok saját keresményi voltak, kiket az árva részére hagytanak volt, az ki immár megholt. 4. Boros (Boros) István ellenben bizonyítsa, hogy nem Gál (Gál) Miklós keresményi voltának, hanem mindenek ősiül, úgymint édesatyjátul, és szépatyjátul, az öreg Gál Péteriül voltának. 15
