Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1623/1625 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 41. (Debrecen, 2010)
December 6. 3. Káli (Kali) András özvegye, aki most a Nagy (Nagij) Péter felesége, felperes és a Kannagyártó (Kannagiarto) Márton özvegye, Erzsébet alperes között bizonyos javak ügyében, melyek az említett Kannagyártó Márton testámentális rendelkezése mellett a vérség jogán a felperesre kellene szállni, így határoztunk, hogy Kannagyártó Márton törvény szerint való testámentumot tött, szabad volt kinek mit hagyott, abból az kit együtt keresett az feleségénél, azért elégedjék meg Káli Andrásné, azzal az mit neki testámentomban hagyott az atyjafia, Kannagyártó Márton, úgy mint 50 forint, és az veres dolmányt az öccsének, addig míg ez világban él Kannagyártó Mártonná. Ha meghal, az jószágnak és pénznek fele Káli Andrásnéé és maradéki legyenek, fele az Kannagyártóné maradékié. 4. Szegedi (Zegedi) Fodor (Fodor) Anna asszony, és Lőrinc deák az öccse, úgy mint felperesnek, az kit Várkonyi (Varkonij) János ellen volt perekben. így határoztunk. Mivel hogy ez kit Várkonyi János az kompetens terminuson nem jelent meg, három széken nem jött el, szentencián maradtak. 568. oldal 1. Gábor, Isten kegyelméből a Szent Római Birodalom és Erdélyország fejedelme, Magyarország Részeinek ura, és a székelyek ispánja, valamint Opulia és Ratibor fejedelme, másodjára jövőbeli nejévé a brandenburgi (Brandenburgica) határőrgrófnőt, a fenséges és méltóságos asszonyt, Katalint választotta, aki Poroszország (Prussia), Julia (Julia), Clivia (Clivia) hegyeknek, a szcecineknek (Stetini), a pomeránoknak (Pomerani), a kaszuboknak, (Cassubii), a vandáloknak, valamint Szilézia (Silesia), Krosno (Crosna) és Karnovia (Carnovia) hercegnője, Rugia (Rugia) Burgrania (Burgrania) grófnője, norimbergi (Norimbergensis) grófnő, Marca (Marca) és Ravensburg (Ravensperg), Ravenstein (Ravenstin) úrnője, mivel kihirdették a mennyegzőt, éljen soká a Fenséges Fejedelem, Isten dicséretére, az ortodox egyházak hasznára, és Erdély és Magyarország aranyló békéjére és nyugalmára! Adj Isten szerencsés előjelet! 569. oldal Kötelezvény a debreceni (Debreczeniensis) Dombai (Dombaij) János borospincéjében történt lopások dolgában 1. Mi, Kolumba (Columba) István, Balog (Balogh) Mihály, Kerékgyártó (Kerekgiarto) Péter és Ottományi (Ottomanij) János kovács, valljuk ez mi levelönknek rendiben, hogy midőn mi néminemű lopásban találtattunk volna, és az törvény megszentenciáztatott volna halálra, akkor az édesatyánk, anyánk és sok jóakaróinknak kérésére, az mi pörösönk Dombai (Dombaij) János és az tanács (hóhér híján) megkegyelmeze ilyen okkal, hogy az fejőnkön az ki akkor ítéletet mondott. Melyre magunkat kötjük, hogy minden helyekben, városokon, falukon, mezőkben, hogy ha csak fenyegetésönkkel, avagy egyéb kártétellel, vagy jogsértéssel ártanak is Dombai Jánosnak, vagy az becsületes városnak csak kisebbik tagjának is, ez kötésünk 126
