Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1620-1622 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 40. (Debrecen, 2008)

felperes fél a maga ügyében semmit sem tud teljesen bizonyítani. A gyakran emlegetett felperes ugyanis korábban vizsgálat alá vett meghalt édesanyja, vagyis a Bacsó (Batsio) János felesége vér szerinti fivérével, Csubró Istvánnal, az alperes előző évi férjével az atyai szerzett javak ügyében addig az ideig nem osztoztak meg, perre léptek és a mi határozatunk alapján hozott ítéletet az ország rend szerinti bírói azoknak az ügyeknek időben való vizsgálata végett átküldve jóváhagyták. A győztes fél pedig a jóváhagyott részből nem vette ki a 600 magyar forintot készpénzben, azzal az összeggel a legkevésbé sem volt megelégedve, éppen senki sem mondott ellene, sőt a fent emlegetett felperes asszony is a meghalt szülőanyjával együtt ennek az összegnek a csökkentését szorgalmazta. Bizonyítsa meg, és keresse meg tehát az ő egyetértésével, hogy egészen addig az ideig úgy ő, mint az említett árvák ebből az egész élelmet birtokolták. Soha többé ezek után ne vegye vissza, és ne birtokolja újra a felhozott summát, vagy bármiféle fillért a meghalt fivére, Csubró István ürügyén a maga vagy az árvák számára. Amint a felperes megjelenik, az alperes bőségesen bizonyítsa (tanú rá a protocollumunk beírása) a fivérek közötti nemzedéki leszármazást, valamint a helybenhagyott osztozkodás érvényes és végleges maradjon, hogy ne kelljen újra tárgyalni. 346. oldal Mikor a javaknak gyümölcsét szokás szerint egyenlőképpen elvették, és az anya vallomásával egyetértettek, a fivérek a javakra nézve lemondtak jogaikról és ebből következően a vér szerinti árvákat eltarthatják, de nem szükséges. Úgy határoztunk, hogy az alperes ezektől mindtől fel legyen mentve és a mi orvoslásunk által szabaduljon fel, amit kihirdettünk a Törvénykönyv első részének 62-es és 63-as tétele értelmében. Mivel a felperes ezzel a határozattal a legkevésbé sem volt megelégedve, a szék szokása szerint a szenátusnál élt a szokásos fellebbezéssel, hogy vizsgálják meg, de a szenátus a határozatunkat jóváhagyta. Ekkor újra fellebbezett vizsgálat végett ennek rendje szerint a fejedelem kúriájánál vagy táblájánál. 1. Veres (Veres), más néven Varga (Varga) István felperes és az említett Szabó (Zabo) más néven Kalmár (Kalmár) Ferenc alperes között az atyai örökséghez tartozó ház ügyében így határoztunk. Az alperes Szabó Ferenc (arról, hogy tudniillik az actornak az atyja Veres Gáspárnak még éltében adott volt 20 forintot, kit hogy meg nem adhatott, halála után úgy adták volt az felesége, az 20 forint adósságért neki az peres házát, és azolta úgy bírta, mint sajátját) semmit sem tudott bizonyítani tanúi által. Tehát az említett peres ház a felperesre, mint régi örökség szálljon, az alperes pedig hagyja el azt, menjen ki belőle. Az alperes a határozatunkat megfellebbezte a Felséges Fejedelem kúriájánál, hogy átküldéssel megvizsgáljanak, amit a törvény meg is engedett. 2. Madarasi (de Madaras) Taka (Taka) Balázs Tarack (Taraczk) Jánossal szemben egy nála maradt ezüst fél márka ügyében mivel ő távol van, a Német (Nemet) utcai Szűcs (Szücz) Benedeket állította és rendelte gondviselőjének. 3. November 10. Zsófia, a néhai Somogyi (Somogi) Márton özvegye és azután pedig Tót (Tóth) Mihálynak felesége fiával, Somogyi Gáspárral velünk szemben személyesen megjelentek. A házukat, mely a Burgundia (Burgundia) utcán található a déli részen, keleti szomszádságban a Kántor (Cantor) István, nyugati pedig a Kamuti (Kamuti) István házával, örökös jogon odaadta és eladta Bakó (Bakó) Mátyásnak 54 forint 50 dénárért, s azt megfizetve beírtuk a testamentumba.