Katonai tábortól a mezővárosig - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 31. (Debrecen, 1999)

BEVEZETÉS i. A haj dúvárosok igazgatása 1606-1711 A hajdúvárosok igazgatási és igazságszolgáltatási kérdései a rendi korszakban, 1848-ig inkább mint közjogi kérdések, a hajdúk rendi jogállásának problémáiként merültek fel. Sillye János, hajdúkerületi kapitány utasítására az 1790/91 -i országgyűlésre összegyűjtött oklevélgyűjteményeket ezt célozza - mellékesen tartalmazza azokat a rendelkezéseket is, amelyek a területi középfokú igazgatási és igazságszolgáltatási szervezet, a hat hajdúvárost összefogó kerület létrejöttét és létének jogosultságát igazolják. 1 Az ott közölt oklevelekben lévő rendelkezések kétségtelenül igazolták a hét -1711 után már csak hat - városban lakó hajdúk rendi kiváltságait, de csak közvetett hatással voltak az egyes települések igazgatási és igazságszolgáltatási szervezetének több évtizeden keresztül történő fokozatos kialakulására. A hajdúk által lakott települések létrejöttét Bocskai István adományából vezették le, és végső fokon addig vitték vissza a területi szervezet, a Hajdúkerület eredetét is. 2 A hajdúság történetének első, tudományos igénnyel és jelentős újabb forrásanyag feltárásával megírt monográfiájának szerzője, Császár Edit is - némi korrekcióval - ezt a felfogást tette magáévá. Annak ellenére, hogy számos addig nem ismert adatot tárt fel a letelepítés, az állandó lakhelyhez és földtulajdonhoz juttatás körülményeire, a gazdasági életben bekövetkezett változásokra, azok társadalmi következményeire, a hajdúvárosok igazgatási szervezetét, a közeli Debrecen igazgatása és igazságszolgáltatási rendje - mint minta - utánzatának fogta fel, a városok társadalmi szerkezetét a rendi polgárság sajátos típusának tekintette. 3 Az utóbbi években a helytörténeti kutatások örvendetes fellendülése következtében létrejött városmonográfiák sok - addig ismeretlen részletkérdésbe tisztázták a megtelepítés utáni évtizedekben az egyes helyek esetében nagyon is eltérő kiváltságolásokat, az adománylevelek eltérő rendelkezéseit, a megtelepítés utáni évek politikai és közhatalmi problémáit, de az utóbbiak következményeit nem igen tárgyalják. Holott a letelepített hajdúk mindennapi életviszonyai alakulását éppen ezek, a királyi hatalom, az erdélyi fejedelemség és a török hódoltság közti helyzetük határozták meg. Nyolc évtizeden keresztül ezekhez igazodva kellett a hajdúvárosok sajátos igazgatási és igazságszolgáltatási szervezetét felépíteni. 4 A legutóbbi években megjelent monográfiák közül kettő foglalkozik közelebbről a városi igazgatás kérdéseivel. 5