Katonai tábortól a mezővárosig - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 31. (Debrecen, 1999)

A kerület létrejöttének körülményeiről, szervezetéről és működéséről is jelent meg két tanulmány. Ezekben számos, addig ismeretlen adat látott napvilágot. 6 A városok megmaradt jegyzőkönyvei és iratai jobbadán a XVIII. század első harmadától kezdve szolgálnak bővebb adatokkal, ennek következtében a kutatók figyelme is inkább ide fordult. A kezdetekről a XVIII. századi állapotok visszavetítése által legtöbbnyire feltételezések formájában esik szó. II. A köztudatban - még a szakkörökben is - elég erősen gyökeret vert az a felfogás, hogy a korábban hét, - később csak hat - hajdúváros létrejötte Bocskai István által adott kiváltságleveleinek köszönhető. Az igaz, hogy Bocskai István az általa indított szabadságharcban jelentős szerepet vivő hajdúkatonák letelepítésére két kiváltságlevelet adott. Az elsőt 1605. december 12-én Korponán állította ki. E szerint a felkelés során kezére került tokaji végvár birtokához tartozó Nánás, Dorog, Hatház és Vámospércs falvakat, Varjas és Sima feltehetően pusztákat - és Kalló mezővárost jelölte ki lakóhelyül. Az utóbbi azonban éppen per alatt álló hely volt. Korábban a kallói várőrség erővel vette el a Kállay családtól, amely éppen az évben kapta vissza az uralkodótól, de a birtokba vételt követően rövidesen újból elveszítette. A felkelés sikere után a család Bocskaitól is kérte a visszaadását, de nem kapta meg. A békekötésnek egyik pontja szerint azonban vissza kell juttatni az eredeti birtokosnak. 7 A másik oklevél Kassán 1606. szeptember 2-án kelt és nemcsak birtokadodományozásról szól, hanem a Fekete Péter zászlaja alatt szolgáló, névszerint megnevezett hadnagyokat és számszerint említett hajdúvitézeket a nemesi rendek sorába emeli, címert is adományozva nekik. Míg az első csak az állandó lakhelyhez és határbéli tartozékaiba való birtokba helyezésről szól, ez a fejedelem intencióját is tartalmazza. A szoboszlói hajdúk "az erdélyországi hív és szabad székelyek szokása szerint más adományos nemesek módjára jó lovakkal és hadiszerekkel felszerelve a hely és idő kívánalmához képpest a haza védelmében minden hadjáratban jelen lenni és vonakodás nélkül szolgálni tartozzanak" 8 Szoboszló nem volt lakatlan és csak részben volt a tokaji vár birtoka. A fejedelem intézkedett a hajdúk birtokba iktatásáról is. Az meg is történt, az érintett részbirtokos földesurak tiltakozása mellett. 9 Bocskai István hamarosan bekövetkezett halála miatt a korponai oklevélben adományozott birtokok közül a hajdúk Kallót sohasem kapták meg. A Kállay család is tiltakozott a birtokbaadás ellen, de ennél súlyosabban esett a latba, hogy a vár aljára költözött hajdúk a vár királyi őrségével a határ használata miatt vitába keveredtek, sőt fegyveres összecsapásra is sor került. De a többi helyre való letelepedésük is