Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)

Bevezetés

dés műveletét gyakorolja.49 50 Az iparkorlátozó intézkedések mellett a zsidók ingatlanainak kisajátítása is napirendre kerül. Nagyiéta községben Grünberger Etelka föld- ingatlanaiból juttatnak több helybeli lakosnak az 1944-es esztendőben.30

A kavargó és gyorsan változó történelmi helyzetet látva is szükséges néhány adatot közölni a két világháború közötti zsidó népesség számáról. Bihar vármegyében a községekben 1920-ban 4586, 1930-ban 4450, 1941-ben 3707 zsidó lakost tartanak nyilván. Nagyvárad esetében 1941-ben 21333 lakosról tudunk. Nagyvárad ugyanis hosszú ideig a királyi Romániához tartozott.51 A zsidó népességgel kapcsolatban azt meg kell jegyeznünk, hogy Észak Erdélyben 1938-1941 között már 151125 zsidót tartottak nyilván. Azért jelentős ez az adat, mert Bihar megye egy része is ide tartozott. Bihar megyében 1944. áprilisában a kimutatások 35 hitközséget regisztráltak ebből 18 volt az anyahitközség, 17 a fiók hitközség.52

Az 1944-es évben felgyorsultak az események. A debreceni VI. csendőrkerület iratanyagában megtalálhatók azok a kimutatások, amelyeket a községekben lakó zsidó családokról készítettek a deportálást megelőzően. Kimutatást találhatunk pl. a Told községben kitelepítés folytán megüresedett zsidó lakásokról. A nagyváradi m. kir. pénzügyigazgatóság zárgondnokokat rendel ki a zsidóknak gyüjtőtáborokba való beszállításával kapcsolatban elhagyott zsidó házak kezelésére 1944. június 30- án. Bihar vármegye alispánjához 1944. június 27-én Tőkés Vince, Hosszúpályi község "nemzetvezetője" beadvánnyal fordul, melyben a " Magyar Nemzetiszocialista Párt" Hosszúpályi szervezete részére kéri a zsidó imaház épületének kiutalását.53

Debrecenben két gettóban gyűjtötték össze a helybeli zsidó lakosságot,54 Bihar megye községeiből pedig az elhurcolt zsidókat a Nagyváradon felállított gettóba vitték. Monostorpályi és Darvas községekből vannak adatok a zsidók elszállításának folyamatáról. A deportálások lebonyolítására Erdélyben 7, a Tiszántúlon 4 gettót létesítettek. Nagyváradra vonatkozóan a karhatalmat a zsidók ottani nagy száma miatt Paksy Kiss Tibor csendőrezredes és Péterfay Jenő csendőrezredes, tanzászlóalj parancsnok rendelte ki teljhatalommal a nagyváradi zsidók gettózása céljából. Egy miniszteri osztályfőnöki felhívásban olvasható, hogy a Nagyvárad város területén levő zsidó gyűjtőtábor létszáma 8 000 fős volt. A felhívás tárgya a zsidó gyűjtőtáborok lisztellátása volt.55

Már a háború utolsó hónapjaiban, 1945. január végén szükségessé vált rendezni az elhagyott birtokok kezelésének ügyét. Az orosz katonai parancsnokságok ugyanis városonként és községenként is a legtöbb helyen saját rendelkezésük alá vették ezeket a javakat és hadseregük céljaira használták fel. Csonka Bihar vármegye alispánja már 1945 februárjában rendeletet adott ki, hogy a még haza nem tért zsidók vagyonának kezelésére gondnokokat nevezzenek ki. Gondnokul elsősorban vissza49 Dokumentumok a zsidóság... i.m.15. old.

50 HBML. IV.B.404/a. 441. d. 29241.1./b/ 1939.,

51 HBML. lV.B.407/a. 127. cs.2127/1944.52

52 A zsidó népesség száma... i.m.22,32. old.

53 Balogh M.-Gergeely J.: Egyházak ... i.m. 165, 193. old.

54 HBML. V1.6.2.d„ V.623/c.l.cs.3079/1944„ u.0.3073/1944., IV.B.404/a.676.d. 45.679/1944. VIII., u.o. 671 .d. 16.374/1944., u.o. 679.d.l9.865/1944.

55 Dokumentumok a zsidóság... i.m. 17. old.

20