Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)
Bevezetés
tért zsidó egyéneket neveztek ki. Feladatuk az volt, hogy az ingóságokat épségben őrizzék meg, majd pedig bérlet útján értékesítsék azokat. Az új hivatal, az Elhagyott Javak Kormánybiztossága 1945 nyarán kezdte meg működését. A hivatal működése folyamán azonban megszületett a 13. 160/1947. számú kormányrendelet, melynek alapján az elhagyott zsidó javak az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának kezeléséből átkerültek az Országos Zsidó Helyreállítási Alaphoz. Közben egy újabb intézmény is keletkezett, amely az ilyen tárgyú ügyeket intézte. Ezt nevezték az Elhagyott Javak Felszámoló Bizottságának. Nevezett intézmény azonban csakhamar - 1948. augusztus 27 - én meg is szűnt, - hatáskörét pedig a továbbiakban a pénzügyminiszter gyakorolta. A volt kormánybiztosság hatáskörét pedig a Pénzügyminisztérium VII., az Elhagyott Javakat Felszámoló Ügyosztálya vette át.56 Már a fentiekből is nyilvánvaló, de ezen kívül még más természetű tények serege támasztja alá, hogy a deportálásból visszatérő zsidóknak nem egyszer kisebb - nagyobb megpróbáltatásokat kellett kiállniuk. /Dokumentumfilmekben olyan esetet is láttunk, hogy a koncentrációs táborból hazatért zsidó csakhamar a Gulágon, vagy később a Hortobágyon, a kitelepítettek között találta magát./ A zsidók tulajdonjogi helyzete bizonytalan volt, néhányan csak hosszas huzavona után kapták vissza műhelyüket vagy földjüket. Nagyon sok zsidó hitközségi és magáningatlan a bombázások következtében megsemmisült.57Volt olyan ügy is, amely 1960-ig elhúzódott.58 Az 1949. évi népszámlálás már együttesen adta meg Hajdú és Bihar megyék zsidóságának lélekszámát, így mi is csak ezt az adatot tudjuk közölni. Eszerint Hajdú és Bihar megyék területén ekkor 5116 zsidó élt.59 A visszatért munkaszolgálatos és deportált zsidókat nem fogadta sehol osztatlan lelkesedés. Az antiszemitizmus egy új fajtája jelent meg, amely főleg a társadalom alsóbb rétegeiben mutatkozott meg. Sokan a szegényebb néprétegekből a zsidók távollétét kihasználva eltulajdonították javaikat. A hazatérők nem egy esetben teljesen kifosztva találták lakásukat és természetesen megpróbálták visszaszerezni jogos tulajdonukat. Mindezek a jelenségek belső feszültségeket és lappangó bűntudatot idéztek elő. A koncentrációs táborból és a munkaszolgálatból hazatértek közül sokan nem sokkal élték túl a szabadulást vagy életük végéig tartó súlyos betegségben szenvedtek. Az antiszemitizmus újjáéledésének hamarosan súlyos következményei lettek. Az 1946-os évben egy sor antiszemita megmozdulásra került sor az ország keleti felében. Ózdon, Miskolcon és Kunmadarason véres jelenetek játszódtak le. A háború elmúltával, az ítéletek lezárultával úgy tűnt, hogy kialakult egy csendes konszenzus, 56 Dr. Bodnár László: A 275 éve újjátelepült Monostorpályi.103. old., HBML. V.621/c.6.cs.l073/1944., Ránki György:1844. március 19. Bp.1968.,169,174. old., Zinner Tibor-Róna Péter: Szálasiék bilincsben. Bp.1986. II. k.93. old.,IV.B. 404/a. 666. d. 14442/1944. 57 Szendiné Orvos Erzsébet: Az Elhagyottjavak Kormánybiztossága iratai a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban. In.: HBMLÉ. XXII. /Szerk.: Radics Kálmán./ Db.,1995., 215-216, 219, 221. old. 58 Dokumentumok a Zsidóság... i.m. 17. old. 59 HBML. V. 636/c. 69.cs. 5163-6-3/1950., XXIII. 612/b.l l.d. 795/1960. 60./A zsidó népesség... i.m. 7. old. 21
