Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)

Bevezetés

azonban mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy Böszörmény már 1930. októberében nyilvánosságra hozott egy Nemzeti Szocialista Kiáltványt, melynek pontjai alig tértek el az 1919-1920-as fajvédők szólamaitól. Erős antiszemita demagógia jellemezte ezt az írást, mely hangoztatta, hogy a népnyomor oka a "zsidó üzérek" tevékenysége. Szólt még a hadi és az üzérkedéssel szerzett vagyonok elkobzásáról, "a magyarok lehetőségeit elvevő" idegenek kiutasításáról, a tehetséges magyarok magasabb vezető állásba juttatásáról. Felfokozott agrárdemagógiával él, faji szempontból pedig kiemeli a "turáni és árja" származású egyének jelentőségét. Böszörmény mozgalmából jött létre a "kaszáskeresztes" mozgalom. Programjukban az antiszemita uszítás mellett a földkérdéssel kapcsolatos elvárások is szerepeltek. A mozgalom 1933-ban főleg a Duna-Tisza közének egyes vidékein, a bácskai háromszögben, a Tiszántúlon, a Nyírségben és Debrecen környékén, kis mértékben a Dunántúl egyes részein erősödött meg.46

A szélsőjobboldali mozgalmak 1935-1936-ig komolyabb politikai jelentőségre nem tettek szert, szinte tejesen a kormánypárt oldalán állottak. Az 1935 márciusában megalakult Nemzet Akaratának Pártja jelentett változást. A pártot Szálasi szervezte meg, akinek ekkor kezdődött "közírói" és politikai aktivizálódása. Földreformterve semmitmondó, antiszemitizmusa viszont sokkal élesebb az eddigieknél. A zsidókérdés végleges rendezéséről beszél. Sürgeti az 1900 óta kiadott települési és iparengedélyek bevonását, a zsidó bevándorlás beszüntetését. Követeli a zsidók zömének az állam területéről való kiutasítását, és a "minden téren megnyilvánuló zsidó szellem kiirtását." Szálasi tekintélye növekszik, a régebbi nemzetiszocialista pártok a csőd szélére kerülnek. Ugyancsak fordulatot jelez Szálasi németországi utazása. Szálasi most már tudatosan az "alsó néprétegek" felé fordul. A mozgalom 1937 tavaszán erősödik, nyilas csoportok terrorakciókat hajtanak végre baloldali munkások és a zsidók ellen. Vad antiszemita kampányt folytatnak, röpcédulákkal árasztják el az országot. Az újságok Szálasi nevével vannak tele. Pethő Sándor terjedelmes vezércikkében így ír róla: "Róla suttognak rémüldözve a zsidók. Vele ébrednek és nyugosznak a fantaszták a snájdig cselekvések ábrándos kobakjai...."47

A levéltári iratokban a harmincas évek végétől a zsidótörvények hatása és a faji propaganda elég szemléletesen tükröződik. A Vitézi Székek nemzetvédelmi helyzetjelentéseiben már 1938-ban erőteljes antiszemita kijelentések olvashatók. Ilyen jelentések nagy számmal találhatók a főispáni iratokban. A jobboldali térhódítástól az értelmiség sem marad mentes. Az egyetem életében is vannak ilyen jelenségek, mint az adatokból kitűnik48

A zsidóellenes intézkedések egyre gyakrabban mutatkoznak. Bauer Manó berettyóújfalui bőrkereskedő iparengedélyét megvonják - mint kiadványkötetünkben is olvasható. A biharkeresztesi járás főszolgabírója az alispánhoz írott jelentésében 1939. április 6-án megállapítja, hogy nevezett zsidó bőrkereskedő, bár Komódiban levő fióküzletét bezárta, minden pénteken megjelenik a községben és a bőrkereske46 HBML. lV.B.905/b,180. cs.7514/1922., IV.B.404/a 59. d. 1676/1920., lV.B.407/a. 34. cs.4329/1927., u.o.4369/1927.,lV.B.404/a.83/1934.,326. d., u.o.67/1934.

47 Lackó M.: Nyilasok...i.m.16-18,19. old., Dokumentumok a zsidóság... i.m. 15. old.,Szakács Kálmán : Kaszáskeresztesek. Bp. 1963.,63. old.

48 Lackó M.: Nyilasok..i.m. 41, 52, 55, 57, 63- 65, 67, 69, 88, 102. old.

19