Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)
Bevezetés
latává.39 Az antiszemitizmus az uralkodó osztály számára fontos funkciót töltött be. Az elbukott forradalmakat a magyar nemzettől idegen "zsidó mesterkedésként" tüntették fel. Az antiszemitizmust arra is felhasználták, hogy a valóságos társadalmi problémákról a figyelmet a faji kérdésre tereljék. Csak hamar jelentkeztek gyakorlati intézkedések is, már a kurzus elején, amikor a Teleki-kormány 1920. szeptember 26- án bevezette az un. numerus clausus-t.40 A különböző egyesületek mellett 1923-tól a Fajvédő Párt működése mutatott fel fasisztoid vonásokat, így ideológiáját természetszerűleg erőteljes antiszemitizmus jellemezte.41 A "neobarok társadalom"-ban nem elhanyagolható az egyesületekbe tömörült egyetemi fiatalok tevékenysége. Az egyetemisták csoportjai elszántan küzdöttek a numerus clausus törvény elfogadtatásáért és nekik volt "köszönhető" az 1919-20 tanévi két "zsidómentes szemeszter" a budapesti egyetemeken. Bizonyos diákegyesületeknek igazolható kapcsolataik voltak német bajtársi szövetségekkel.42 A szakirodalom szerint a debreceni egyetemen is voltak antiszemita megnyilvánulások az 1927-28-as és az 1933-34-es tanévben.43 A 20-as években már működött néhány fajvédő csoport, szélsőjobboldali csoportok jelentek meg a politikai élet színterén. Közülük a legszélsőségesebbek már nyíltan nemzetiszocialistának nevezték magukat. A sorban 1928-ban az első volt Szász Béla és Csomós Miklós úri szélsőjobboldali Nemzeti Szocialista Pártja. Azt követte 1931-ben Böszörmény Zoltán "író, költő és népvezér" Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspártja 44 A húszas évek antiszemita vonásaira fentebb már utaltunk. Kötetünkben található pl. Hoffmann Bernát vámospércsi lakos, izraelita vallástanító és hozzátartozói kiutasítása az ország területéről 1922-ben. Még korábban, 1920-ban Bihar Vármegye Katonai Parancsnoksága az alispánhoz irt rendeletében a zsidó kereskedők kiszorítását szorgalmazza a katonai szállításokból. Forrásközlésünkben a mindennapi gazdasági élet jelenségei is helyet kapnak, így pl. ingatlanbekebelezések vagy Lichtschein Dezső és Samu hosszúpályi földbirtokosok gazdasági vasútjának építési engedély ügye a harmincas évek elejéről. Ugyanide tartozik még ezekből az évekből a Schaffer testvérek kövezetvám tartozásának behajtása Berettyóújfaluban.45 A nemzetiszocialista tartalmú mozgalmakban 1932-ben tűnik fel Meskó Zoltán szélsőjobboldali képviselő, aki rövid ideig Böszörménnyel működik együtt, de rivalizálnak egymással és szakítás következik be. Meskó 1932 nyarán önálló pártot hoz létre Magyar Nemzeti Szocialista Mezőgazdasági Dolgozók és Munkások Pártja néven. A következő évben, 1933-ban a nemzetiszocialista csoportok egész sora alakul, de ezekről most nem szólunk, mert nem tartoznak szorosan tárgyunkhoz. Azt 39 Ormos M.: Nácizmus... i. m. 247. old. 40 Borbándi Gyula : A magyar népi mozgalom. Bp.1989., 350. old., Ágh Attila : Az önigazgató társadalom. Bp.1989., 207. old. 41 Magyarország története II. k.., Szerk.: Molnár Erik. Bp. 1967., 371, 373, 374, 585. old. 42 Ormos M.- Incze M.: Európai fasizmusok 1919-1939. Bp.1976., 87. old. 43 Újvári Gábor : Egyetemi ifjúság a "neobarokk társadalomban". In.: Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Szerk.: Valuch T., Bp.1995., 453, 455-456. old. 44 Debrecen története 4. k. Szerk.: Tokody Gyula. Debrecen., 1986., 311. old 45 Lackó Miklós : Nyilasok - nemzetiszocialisták. Bp.1966. 15-16. old., Dokumentumok a zsidóság.... i.m.15. old. 18
