Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)
Debrecen város utasításai az országgyűlési követeknek
gárság képviselői ugy jelennek meg; kérdésbe tette magának:— hogy akár az ország-gyűlési követ és városi tisztviselők választásába, akár a közigazgatásba, tanátsos lenne é minden polgárnak egyenes bé-folyást engedni, vagy a képviseleti rendszert az eddiginél szélesebb alapra építve, és biztosabb formákba öltöztetve továbbra is megtartani? A küldöttség tehát e részben, tekintve egy felől az európai jog irányt, melly alkotmányos országokban mindenütt a képviseleti rendszerben mutatkozik; más felől gondolóra véve azon számos visszaéléseket, mellyek a néptömegnek akár a tisztviselők választásiba, akár a közigazgatásbani egyenes bé folyásából származhatnának, és tsak a köz ügynek árthatnának; meg győződve továbbá arról, hogy mind a tisztviselők és országgyűlési követek hellyes választása, mind a köz igazgatás tzélirányos kezelése a tudományos miveltségnek bizonyos fokát, és nem könnyen szerezhető s nem minden emberben fel található gyakorlati tapintatot feltételez; — és mind ezeknek sikere utoljára is nem annyira a sokaságtól, mint a választóknak s választandóknak erköltsi s értelmi fejlettségétől függ: égy értelmüleg arra a véleményre jött, hogy a városi polgárságnak tsak közvetőleg adasson rész a beligazgatásba, vagyis olly móddal, hogy az általok választandó s bizodalmukra érdemes képviselők mind a tisztviselőket és országgyűlési követeket válaszszák,— mind pedig a város köz ügyeit a tanátsal együtt tartandó köz gyűlésekben, és annak tagjaival egyenlő szavazattal igazgassák; — egyszóval a kik a királyi városokban a megyék szerkezetének megfelelő Rendeket alkossanak, melly a tisztviselői karral együtt határozzon, emezt a végrehajtás, az arra való felügyelet viszont: miképp hajtattak végre a határozatok az elnökön kivül a közgyűlést illetvén.— Ezen rendszer létesítésének feltételeibe azomban részletesen is belé ereszkedni szükségesnek tartván, ugy vélekedtünk, hogy választó lehetne minden helybéli polgár, továbbá minden ön állású nemes és honoratior, ki valamely városnak állandó lakossá, ha szinte háza nints is. Miért nem kívánunk pedig a nemesektől és honoratioroktól is városi ház birtokot, mint választói képességet, ez az oka: mivel a királyi városoknak általános óhajtása lévén a hellyhatósági bíráskodásnak a keblökbe lakó nemesek és tisztes rendűek személyeire törvény által leendő kiterjesztése;— melly rendszabály a városi beligazgatást igen megkönnyítené, és számtalan kihágásoknak és következetlenségeknek venné elejét,— minthogy ettől a 3-dik rend főképp azért láttatott eddig idegenkedni, mivel a városi tisztviselők választásába részt nem vehetett;— mi ezen idegenkedést tsak azáltal véljük elháríthatónak, ha itt is azon elv, hogy a nemes ember tsak olly birák Ítélhetik meg, kiknek választásába befolyással lehetett, elfogadtatik,. és alkalmazást nyerénd; az ország több rendéi méltányosságától biztosan reménylvén azt a királyi városok, hogy ha a nemeseknek és honoratioroknak a tisztviselők választásába részvétet engedéndenek, ezekre nézve a hellyhatósági bíráskodás törvény által megfog állapíttatni. Hanem mi a képviselőket érdekli, már ezektől meg kivánandónak véljük, hogy polgári joggal, és városi ingatlan vagyonnal bírjanak; mert méltán feltevődik, hogy sokkal jobban szivén fekszik kinek kinek azon társaság, boldogsága, mellyhez anyagi érdekek által is kaptsolva van,— mint a hol ezen érdekek hijjányzanak. Meg kivánandónak véljük továbbá
