Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debrecen város utasításai az országgyűlési követeknek

a képviselőktől, hogy semmi erköltstelen és köz fenyítéket maga után húzott tettel meg jegyeztetve ne légyenek, és a kik illyet követtek el, azok a kép viselők kebeléből kirekesztessenek. — A polgári jog megnyer hetesét azomban szükségtelen akadályok által meg nehezíteni nem akarván azt itt kimondani szükségesnek tartjuk, hogy polgárnak a köz gyűléshez nyújtott folyamodás utján fel vétethetne minden a királyi városban állandóul megtelepedett, s házzal biró jó erköltsü lakos; a ház birtokos lakosság azomban azoknál, kiket a város érdemeik méltánylásául tiszteletből a polgári haszonvételekbeni részesítés nélkül akarna polgárjai száma közzé sorozni nélkülözhető lévén. A képviselői testületet továbbá akkép kívánnánk alakíttatni, hogy az a mennyire lehet mind a vagyonok, mind a jó akarattal párosított értelemnek hü kinyomása lenne;— számra nézve a mostaninál jóval több, részént azért, hogy a köz dolgok iránt minél többeknek résztvéte felger- \ jesztessen, részént azért, hogy már számára nézve kül befolyásnak minél kevesebbé légyen ki téve; ugy hogy bár azon irányt egyébkint mellybe a képviselőknek a város népességéhez vagy a polgárok számához állani kell mint szinte a töllök kívánandó képességeket is ország gyűlési tárgyalás utján véljük meghatározandónak, mindazonáltal éppen azért, hogy ezen irány meg határozásához a közelebbi ország gyűlésre küldendő követeinknek valamely közelitő kults adathasson kezébe, azt itt javaslatba tenni jónak láttuk, hogy ide nem értve a tanáts tagjait, melynek jegyzői, és tiszti ügyvédi kara is a köz gyűlésekben határozó szavazattal lenne fel ruházandó, a képviselői testület városunkban száz ötven tagokból állhatna, megjelenhetvén a köz gyűlésekben, de tsak értesítő szavazattal, a városi alsóbb tisztviselők is, kik egyébaránt addig, míg a várostól fizetést vesznek, képviselőkké nem választathatnának. A köz gyűléseket pedig, sőt a törvényszékek üléseit is az itéletbeli szavazást kivéve, telyes nyilvánossággal, olly szabályok mellett azomban, mellyek a köz tanátskozások méltóságát és a szükséges rendet s tsendet biztosítani képesek légyenek, véljük tartandóknak. Ugyan is valamint egy felől nem képzelünk visszasabb állapotot annál, melly a nyilvánosság eszmélyével minden mivelt nemzeteknél öszvekötött gyakorlattal merőben ellenkezőleg a halgatóság résziről a tetszés, vagy nem tetszés zajos kijelentését a gyűlés teremekben eltűrvén, annak ekkép egyes vélemények s tanátskozások felett némi zsarnoki bíráskodást enged: ugy másfelől az illő és természetes korlátai közzé visszavezetett nyilvánosságot mellynél a halgatóságnak nem több, mint a halgatás szerepe hagyatik, egyik leg hathatósabb eszköznek tekintjük mind arra, hogy. a tisztviselők hivatásuk pontos és lelkiismeretes be töltésére erköltsileg buzdittassanak,mind arra, hogy a nép és elöljárók közt lenni kellető bizodalom szilárd alapra építtessen; mivel nyilvánosság eszközléndi azt, hogy a nép a határozatok okaival meg- esmerkedvén, azokban bel meggyőződéséből megnyugovását találja, egyszersmind ön tapasztalásából szerezzen magának tudományt tisztviselőinek a polgárság javát előmozdítani kivánó törekvéseiről; minek mind azokra nézve, kiknek kezébe az igazgatás van, mind azokra, kik igazgattatnak tsak üdvös eredménye lehet. Midőn ekkép a városi belszerkezet elrendezésének tervezésébe bele mentünk, nem mellőzhette el figyelmünket azon sok oldalról nem tsak a t. megyék, hanem a királyi városok kebeléből is jelentkező kívánat, mi sze-